Maradhatnak a lordok

London. Komoly viszállyá fajult a konzervatív–liberális brit kormánykoalíció pártjai közötti nézeteltérés a parlamenti és a választási reformtervek ügyében. Tegyük hozzá: a Lordok Házának sorsa a hagyományokhoz ragaszkodó brit társadalmat is megosztja. Nick Clegg miniszterelnök-helyettes, a liberálisok vezetője elismerte: a konzervatívok ellenállásán megbukott a felső kamarának, a Lordok Házának a radikális reformja, amely a liberálisok politikai programjának egyik sarkalatos eleme volt. Clegg a koalíciós szerződés megsértésével vádolta a konzervatívokat, és közölte: „a viszonosság elve alapján” ők a továbbiakban nem támogatják a toryk választási reformterveit, köztük a választókerületi határok átrajzolását.

Az eredeti tervek szerint a Lordok Háza jelenleg nem választott tagságának legalább a 80 százalékát a jövőben választanák, a fennmaradó 20 százalékot egy külön e célra létrehozandó bizottság jelölné ki. A létszámot a mostani 826-ról 450-re csökkentenék, és egy-egy felsőházi tag mandátuma legfeljebb 15 évig tarthatna. Az anglikán egyház mint államvallás által a felsőházba delegált püspökök számát 26-ról 12-re csökkentenék. A kamarát továbbra is Lordok Házának hívnák, de a tagokat nem illetné meg automatikusan a Lord, illetve nők esetén a Baroness cím. A Lordok Házának reformját elvető konzervatív párti képviselők fő érve az, ha a felső kamara tagjainak zömét is választanák, akkor az alsóház domináns törvényhozási szerepe gyengülne, vagyis gyakorlatilag két rivális parlamenti kamara jönne létre. (MTI)