Már Prága és Pozsony is bírálja Lengyelországot

Brüsszel/Varsó/Párizs/London. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az EU alkotmányos szerződéséről döntő kormányközi konferenciának (IGC) semmilyen körülmények között nem szabad rendezetlen kérdéseket maga után hagynia. Romano Prodi EB-elnök szóvivője azután beszélt erről, hogy a biztosok testülete megvitatta az EU soros olasz elnökségének a küldöttségekhez kedden eljuttatott legutóbbi – és egyúttal az utolsónak szánt – kompromisszumos szövegtervezetét. Ez lesz a viták kiinduló pontja a holnap és szombaton tartandó brüsszeli EU-csúcson. „A bizottság nagyon szeretné, ha a hét végén lezárulna az IGC, de egyetért azokkal az állásfoglalásokkal, amelyek szerint nem bármilyen áron kell megállapodást elérni” – mondta a szóvivő. A biztosok valamennyien úgy értékelték, hogy az elnökség nagyon jó munkát végzett. A legtöbb területen tartotta magát az alkotmánytervezetet kidolgozó konvent által előterjesztett megoldásokhoz. A testület szerint azonban egy-két nyitott kérdésben az elnökség tervezete visszalépést jelent az eredeti változathoz képest, és ez veszélyeztetheti az unió intézményeinek működését. Ezek közé tartozik például az EU újonnan létrehozandó külügyminiszteri tisztségével járó hatáskörök pontos meghatározása. Az alkotmánytervezet szerint a külügyminiszter egyszerre lenne tagja a tanácsnak és a bizottságnak, s fennáll a veszély, hogy e kétféle minősége nem lenne egyensúlyban.

Lengyelország számára elfogadható kompromisszum lenne az, ha az Európai Unió Tanácsában érvényesítendő szavazatsúlyozásról csak néhány év múlva, a Nizzában elfogadott rendszer kipróbálása után születne döntés – erősítette meg tegnapi rádiónyilatkozatában Aleksander Kwasniewski. A lengyel államfő azt mondta, hogy a döntést a szavazási rendről, melyre vonatkozóan – Spanyolország és Lengyelország ellenkezése miatt – nincs egyetértés az uniós tagállamok és a csatlakozó tagjelöltek között, például 2008-ra lehetne halasztani. Ez szerinte esélyt jelenthetne arra, hogy Európa kijusson a jelenlegi zsákutcából. Kwasniewski hangsúlyozta, hogy a konvent által ajánlott, az alkotmányos szerződés tervezetében szereplő szavazatsúlyozás alapján nincs lehetőség kompromisszumra. A döntés elhalasztását a nizzai szavazási rend esetleges kijavításáról eredetileg Jack Straw brit külügyminiszter javasolta november 29-én Nápolyban. A politikusok ezt a javaslatot „rendez-vous koncepciónak” keresztelték el. Kwasniewski kitért arra is, hogy mi történik akkor, ha Leszek Miller egészségi állapota miatt mégsem tudna elutazni a csúcsra. Ő maga – nyomatékosította Kwasniewski – csak rendkívüli esetben utazna Brüsszelbe, de szükség esetén rendelkezésre áll.

Az AFP francia hírügynökség tegnap Eduard Kukan szlovák és Cyril Svoboda cseh külügyminisztert idézve számolt be arról, hogy már visegrádi partnereik is bírálják Varsót. Kukan szerint a lengyelek kockázatos játékba kezdtek, mindent bevetettek az alkotmányról folyó vitában, anélkül, hogy hagytak volna maguknak utat a visszavonulásra is. Svoboda szerint a lengyelek taktikai hibát követtek el azálktal, hogy szétverték az alkotmány egy részét, majd bejelentették, hogy nem hajlandók változatni az álláspontjukon.

Londonban tegnap bejelentették: Tony Blair brit kormányfő, Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár külön találkozót tart közvetlenül a csúcstalálkozó előtt, holnap reggel Brüszszelben. (TASR, MTI)