Magyarország egyszerre két vasat tart a tűzben

Magyarország csatlakozott a Déli Áramlathoz. A múlt csütörtökön a Kremlben Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében aláírták a gázvezeték magyar szakaszának létrehozásáról szóló megállapodást. Gyurcsány elmondta: Budapest továbbra is két vasat tart a tűzben, és nem tett le arról, hogy az orosz földgáz tranzitjára szolgáló vezeték mellett részt vegyen a tervek szerint Oroszországon kívüli gázforrásokra építő Nabucco vezeték megvalósításában. Putyin szerint az évi 10 milliárd köbméteres kapacitású Déli Áramlatba kapcsolódva Magyarország fontos láncszeme lesz az európai energetikai hálózatnak, növelve ezzel a kontinens földgázellátásának biztonságát. A létrehozandó, 50:50 százalékban orosz és magyar állami tulajdonban lévő vállalat a magyarországi szakasz mellett egymilliárd köbméteres tározót is épít Magyarországon.

Gyurcsány Ferenc szerint a pragmatikus hozzáállás tette lehetővé, hogy az áruforgalom a két ország között mára elérte a kilencmilliárd dollárt (ennek kétharmadát az orosz energiaszállítások teszik ki). „Illetlenül nagy mértékben növelte a magyar fél az oroszországi kivitelét az elmúlt nyolc évben” – jegyezte meg ugyanakkor Putyin, hozzátéve: 2000 óta nyolcszorosára nőtt a most hárommilliárd dolláros összeg, amelynek fele gépekre és berendezésekre esik.

Az orosz elnök szerint a diverzifikáció így a magyaroknak sokkal jobban sikerült. Utalt arra, hogy az orosz kivitel döntően még mindig csak az energiahordozókra épül.

A Déli Áramlat kapcsán Gyurcsány azt mondta: két vezeték jobb, mint egy. Lehet akár öt vezetéket is építeni – jegyezte meg válaszában az orosz elnök. A kérdés csak az, honnan és mennyi földgázt képesek hozzá biztosítani. Oroszország nem kíván versenyezezni senkivel, egyszerűen megvalósítható és valós forrásokkal rendelkező tervet kínál. A Nabuccóról Putyin nagyon ironikusan megjegyezte: ha valaki csak túrni akarja a földet, hogy vasat pakoljon bele, mi nem ellenezzük.

A hazai és a lehetséges külföldi aggodalmak eloszlatása céljából Daróczi Dávid kormányszóvivő bejelentette: a miniszterelnök kinevez egy Nabucco-ügyi utazó nagykövetet, akinek feladata lesz egyebek közt összehangolni a projektben érintett hat ország kormányközi megállapodásait. Felmerült a magyar parlamenti pártok között egy olyan ötpárti nyilatkozat tervezete is, amellyel a parlament és a kormány kinyilvánítaná elkötelezettségét a Nabucco mellett. A Fidesz azonban változatlanul kifogásolta, hogy a Déli Áramlatról szóló orosz–?magyar szerződést nem ismerhette meg a közvélemény az aláírás előtt. Pénteken már feltették a külügyminisztérium honlapjára a szerződés szövegét.

Brüsszelben közölték: noha az EU a Nabucco vezetéknek ad elsőbbséget, az EB sem a Déli Áramlatot, sem az orosz kapcsolatot nem kifogásolja, mondván: a két projekt nem áll szemben egymással.

Az orosz kapcsolattól való zsigeri idegenkedést Brüsszelben elsősorban a kelet-közép-európai (történelmi) sérelmi politika részének tekintik. Szakértők szerint Belgium például szinte áhítozik a nagy orosz energiaüzletre – mivel évi 16,4 milliárd köbméteres földgázellátását teljes mértékben importból, főleg Katarból és Algériából fedezi. Az 1200 km-es, ötmilliárd dolláros balti-tengeri (Wyborg–Greifs?wald közötti) német–orosz projektet különösen a belőle kimaradó lengyelek támadták korábban. (MTI, n, ú)