Magyarok is részt vettek az Élet Menetében (fotók)

A magyar csoport először Auschwitzban tartott emlékezést a 18-as számú barakknál, ahonnan a magyarországi zsidókat küldték a második világháború idején a halálba. Az alkalmon beszédet mondott Verő Tamás rabbi, Szász János filmrendező és Gordon Gábor - közölte.

A barakknál meggyújtották az emlékezés hat óriás gyertyáját a meggyilkolt hatszázezer magyar és az összesen 6 millió áldozat emlékére. A Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola egyik tanárnője gitáron adott elő zeneművet, illetve egy nem zsidó iskolából jött tanuló Radnóti Miklós verset szavalt. Az eseményre egyébként több mint negyvenen jöttek nem zsidó iskolákból - jegyezte meg.

Tájékoztatása szerint a magyarországi Élet Menete részvevői ezután átgyalogoltak a mintegy 3 kilométerre lévő Birkenauba, ahol Izrael állam és az Élet Menete nemzetközi szervezete 53 ország képviselőivel együtt tartotta rendezvényét. Az eseményen mintegy hatezren voltak, melynek során megtekintették a haláltábort.

Az idén 21 éves Élet Menete szervezet a világ 53 országában működik, Magyarországon immáron hetedik éve. Az Élet Menete nemzetközi zarándoklatát kezdetben kétévente tartották, 1996 óta viszont minden évben megszervezik.

A holokauszt nemzetközi emléknapja héberül a Jom Hasoá nevet viseli, amely az izraeli holdhónapokon alapuló időszámítás miatt minden évben más napra esik a Gergely-naptár szerint.

Az Oswiecim lengyel város közelében lévő auschwitzi tábort a nácik 1940-ben alakították ki a lengyel hadsereg egyik laktanyájában, és eredetileg politikai foglyok őrzésére szánták. A közelben lévő birkenaui haláltábort gázkamráival, krematóriumaival és közvetlen vasútvonalával 1941 végén, 1942 elején építették fel.

Az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborban lengyel források szerint több mint egymillió embert, túlnyomó többségében zsidókat gyilkoltak meg. Minden harmadik áldozat magyar volt, akiket nagyrészt 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportáltak Magyarországról.