Mádl feszültségcsökkentő missziója

Mádl Ferenc és Borisz Tadics a közös sajtótájékoztatónTASR/AP-felvételA protokolláris mozdulatnál sokkal nagyobb politikai jelentőséggel bírtak azok a kézfogások, amelyekkel kedden Belgrádban fogadták Mádl Ferencet. A magyar államfőnek tárgyalópartnerei – a többi között Szvetozar Marovics szövetségi és Borisz Tadics szerbiai köztársasági elnök – a vajdasági magyarellenes atrocitások megfékezését, a kisebbségek elleni erőszakos cselekmények gyors hatósági kivizsgálását ígérték.

A háromnapos látogatásra rendkívül kényes, kiélezett helyzetben került sor. A figyelem elsősorban az elmúlt időszak vajdasági magyarveréseire összpontosult. Míg Szvetozar Marovics, Szerbia-Montenegró elnöke azt hangoztatta, hogy az incidensek mögött nem állami politika vagy állami szervek keresendőek, Mádl a nagy port kavart délvidéki eseményeket felhalmozott feszültségekkel, a menekülthelyzettel és a súlyos gazdasági gondokkal magyarázta. Belgrádban érezhetően a két szomszédos állam között kialakult feszültség csökkenését várták Mádl látogatásától.

A magyar államfő tartózkodott annak felemlítésétől, hogy Budapest a vajdasági atrocitásokat az Európai Unió és az Európa Tanács elé vitte. Ugyanakkor megemlítette: a magyarországi sajtóban megjelent az a hír, hogy fenyegetés érte a magyarországi szerb kisebbséget. „Magyarország ezt ugyanolyan demokratikus, erkölcsi és európai elvek alapján nem tudja elfogadni, és elutasítja” – mondta Mádl, aki a titkosszolgálattól kért tájékoztatást a történtekről. Elmondta: kiderült, hogy öt fenyegető levelet intéztek a magyarországi szerbek ellen, az üggyel már foglalkoznak a nyomozati szervek.

Borisz Tadics szerb elnök azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok érvényesülése alapvető dolognak számít egy civilizált társadalomban. „Ragaszkodom a vajdasági kisebbségek elleni incidensek rendőri-igazságügyi kivizsgálásához. Szerbia elnökeként különös érzékenységgel viseltetem azon esetek iránt, amikor emberi és kisebbségi jogokat sértenek meg” – hangoztatta a családilag vajdasági magyar szálakkal is rendelkező szerb politikus. A Tadics-Mádl találkozónak az adott különös jelentőséget, hogy a vírusos tüdőgyulladásban szenvedő szerb elnök a magyar vendéggel folytatott megbeszélés kedvéért hagyta el a kórházat.

Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő a Mádl Ferenccel megtartott találkozó után azt mondta, a kisebbségek megfelelő védelme hazájának is érdeke, hiszen a környező országokban jelentős számú szerb etnikai közösségek élnek. Belgrádban Mádl a NATO- és EU-tag Magyarország részéről többször segítséget ajánlott fel Szerbia-Montenegró nyugati integrációjához, aminek hatására talán eltűnhetne a Kostunica hivatala melletti romhalmaz, a védelmi minisztériumnak az 1999-es koszovói háború idején szétbombázott épülete.

Mádl Ferenc tegnap Podgoricában, Montenegró fővárosában folytatta tárgyalásait, majd pedig a Vajdaságba látogatott.

Kasza József, a VMSZ elnöke szerint a magyar elnök szerbiai látogatása nagymértékben hozzájárul a szerb–magyar viszonyban tapasztalható feszültség enyhüléséhez. „Nagyon jókor jött elnök úr Szerbiába és Montenegróba” – mondta, hozzátéve: a feszültség nem annyira a lakosság körében, mint inkább a politikai életben tapasztalható, s a belgrádi központú médiumokon keresztül jócskán szított is.

Az Európai Parlamentben várhatóan ma döntenek a vajdasági helyzettel kapcsolatos határozattervezetről. Ez elismeri a belgrádi hatóságok helyszíni tájékozódását annak első jeleként, hogy a szerb vezetés tudatában van a helyzet súlyosságának. Felszólítja a szerb vezetést, hogy a vajdasági magyarok ellen elkövetett erőszakos akciókat bűncselekményként ismerje el, és a jogállamiság eszközeivel határozottan lépjen fel ellenük. Emlékezteti Belgrádot, hogy a kisebbségi jogok szavatolása az EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolataik egyik előfeltétele. (MTI, NOL)

Draskovics: jó az EU-látogatás

Belgrád. Vuk Draskovics, Szerbia-Montenegró külügyminisztere szerint normális és jogos volt Kovács László brüsszeli kezdeményezése a Vajdaságban történt magyarellenes incidensekkel kapcsolatosan. „Nagyon jó, hogy az Európai Unió 25 belgrádi nagykövete meglátogatja a Vajdaságot, elsősorban azért, hogy meggyőződjék róla, nincsenek feszültségek a tartományban élő nemzetek között.” Draskovics szerint történtek erőszakcselekmények, primitív dolgok vajdasági magyarok ellen, de a külügyminiszter biztos abban, hogy a vandalizmus, a falfirkák, erőszakcselekmények mögött nem áll a szerb állam, ugyanígy nem áll a magyar állam a Magyarországon élő szerbeket ért fenyegetések mögött. (MTI)