Ma választ Nagy-Britannia

London. Ma választja meg új parlamentjét Nagy-Britannia, éppen három évvel korábban az eredeti menetrendnél. Theresa May kormányfő pártja kis előnnyel vezet az ellenzéki Munkáspárt előtt.

Több mint öt évtizede először fordul elő, hogy hivatalban lévő brit miniszterelnök önszántából jóval a parlament mandátumának lejárta előtt kéri ismét a választók bizalmát. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök április 18-án jelentette be teljesen váratlanul, hogy június 8-án parlamenti választásokat tartanak Nagy-Britanniában. A 2015-ben megválasztott előző parlament mandátuma eredetileg 2020 májusában járt volna le. May azzal indokolta az előrehozott választások meghirdetését, hogy a jelenleginél erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval. A kormányfő indoklásában szerepelt az is, hogy az ellenzék igyekszik akadályozni a brexit folyamatát, kihasználva a Konzervatív Párt csekély, mindössze 17 fős alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum.

Megtorpantak a toryk

A mai választások előtti napok legfőbb kérdésévé vált azonban, hogy May számítása bejön-e. A választások kiírása utáni első időszakban még úgy tűnt, hogy igen: az akkori felmérések földcsuszamlásszerű konzervatív győzelmet vetítettek előre. Voltak olyan közvélemény-kutatási adatok, amelyek azt valószínűsítették, a Konzervatív Párt 200 főt meghaladó alsóházi többséggel alakíthat ismét kormányt. Az azóta eltelt hetekben azonban a konzervatívok korábbi 18-20 százalékpontos támogatottsági előnye szinte szabadesésben vett irányt a zéró felé. A YouGov közvélemény-kutató kedden 42%-ot mért a konzervatívoknak és 38%-ot a munkáspártiaknak. A leggyakrabban emlegetett okok között szerepel a szakértők szerint elrontott tory választási program, amely éppen a legstabilabb konzervatív választói bázist, a tehetősebb, idősebb középosztálybeli angol szavazókat sújtaná az időskori szociális ellátás finanszírozásának szigorításával. A legtöbb vizsgálat azonban még mindig a konzervatívok győzelmét jósolja, de diadalt ma már senki nem vár. A szavazóhelyiségek 6 órakor nyíltak és 21 órakor zárnak, ezt követően azonnal közzéteszik az első exit poll-eredményeket, melyek pontosabbak az előzetes felméréseknél. Ha May pártja határozott győzelmet arat, az erősítheti a fontot és javíthatja London pozícióját a brexittel kapcsolatos tárgyalások során.

A brit politikára hagyományosan – bár korántsem kizárólagosan – jellemző, koalíciós kényszer nélküli egypárti kormányzáshoz arra lenne szükség, hogy vagy a Konzervatív Párt, vagy a Munkáspárt az alsóház 650 képviselői helyéből legalább 326-ot megnyerjen. A brit választási szabályok az országos parlamenti választások esetében nem írják elő, hogy a jelöltnek a körzetében leadott voksok abszolút többségét meg kell kapnia a győzelemhez. A győztes mindent visz az adott körzetben, a többiek kiesnek a választási versenyből, amely egy fordulóval véget is ér.

Újabb letartóztatás

A brit rendőrség őrizetbe vett tegnap egy férfit a londoni merénylettel kapcsolatban. „A London hídi terrortámadást vizsgáló nyomozók szerda hajnalban házkutatást tartottak a kelet-londoni Ilford kerületben egy címen. Őrizetbe vettek egy 30 éves férfit azzal a gyanúval, hogy terrorista cselekményt készített elő, követett el, vagy erre bujtatott fel” – olvasható a rendőrségi közleményben. Három terrorista szombaton késő este egy bérelt fehér Renault furgonnal felhajtott a London híd járdájára, gyalogosokat gázolt el, majd a közeli piac, a Borough Market környékén sok embert megkéselt. Hét embert megöltek, 48-at megsebesítettek. A támadókat a rendőrség agyonlőtte.

May szerint kormánya kész akár az emberi jogi törvényeket is módosítani, ha ez szükséges a terrorizmus elleni fellépéshez. Kijelentette, hogy „elég volt a terrortámadásokból”, és a terror elleni harchoz változtatásokra van szükség. A szükséges változtatások között említette, hogy a terrorcselekményekért elítéltekre a jelenleginél hosszabb börtönbüntetéseket kell kiróni, könnyebbé kell tenni a hatóságok számára a terrorista tevékenységgel gyanúsított külföldiek visszatoloncolását saját országukba, és korlátozni kell a gyanúsítottakat szabadságjogaikban.

Külföldi áldozatok

Három francia állampolgár halt meg a londoni terrortámadásban – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök. A brit rendőrség bejelentette, hogy a Temzében megtalálták az addig eltűntként nyilvántartott francia polgár holttestét. Ha bebizonyosodik, hogy a merénylet egy újabb áldozatát találták meg a Temzében, akkor ő már a nyolcadik, aki életét vesztette a támadásban. Franciaországot súlyos veszteség érte a támadásban – írta komor hangvételű közleményében Macron. Korábban ismertté vált, két ausztrál és egy-egy új-zélandi, brit és spanyol mellett legkevesebb két francia állampolgár halt meg a támadásban: egy 26 éves, kilenc hónapja Londonban felszolgálóként dolgozó fiatalember, akit apja szerint munka közben szúrt le az egyik támadó az őt alkalmazó vendéglátóhely teraszán, és egy 36 éves szakács, akit szintén a munkahelyén öltek meg.

A spanyol hatóságok arra kérték a briteket, hogy a hozzátartozókra való tekintettel gyorsítsák fel a halálos és a sérült áldozatok azonosítását. Egy 39 éves spanyol férfit is eltűntként tartanak nyilván a merénylet óta. Utoljára a London híd mellett a földön fekve látták, miután gördeszkáját a kezébe véve felvette a küzdelmet a támadókkal. (MTI, patria.cz)