Lisszaboni Szerződés - Topolánekék előre tudtak Klaus feltételeiről?

"A szerződésről folytatott tárgyalások idején az elnök úr nagyszámú megjegyzést tett, s ez is köztük volt. A kormány ezt a kifogást nagyon jól ismerte" - jelentette ki Ladislav Jakl a Prima kereskedelmi televízió vasárnapi vitaműsorában.  
    Václav Klaus azt követeli az Európai Uniótól, hogy Csehország a Lisszaboni Szerződés aláírásának fejében kapjon mentességet az európai emberi jogi charta hatálya alól. Klaus szerint csak ezzel lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Csehország az EU 27 tagállama közül az utolsó, amely még nem ratifikálta a Lisszaboni Szerződést.
    Jakl szerint Mirek Topolánek kormányfő akkor azt mondta, hogy Csehországnak nem volt ereje egy olyan függeléket kiharcolni, mint amilyen Nagy-Britanniának és Lengyelországnak sikerült.
    "Itt egyértelműen vétót alkalmazhattunk volna" - fejtette ki Klaus titkára. Topolánek azonban korábban egy lapinterjúban azt állította, hogy kormányának erre nem volt megbízatása, s a koalíciós Zöldek Pártja ellenezte ennek a követelésnek az érvényesítését.
    Alexandr Vondra, a Topolánek-kabinet európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese viszont azt állította, hogy Klaus ezen kifogásáról most hallott először.
    "Ami ezt a konkrét aggályt illeti, erről az elnök úr a tárgyalások folyamán nem beszélt. Ő természetesen következetesen azt állította, hogy nem tetszik neki a Lisszaboni Szerződés, hogy kifogásai vannak ellene, de ezt a konkrét kifogást nem hozta fel" - jelentette ki Vondra a Prima televízióban.
    Ezt állította a vitában Cyril Svoboda volt tárca nélküli miniszter is.
    Jirí Paroubek, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke azt mondta: ha ő lett volna a kormányfő, akkor Klaus követelését mindenképpen érvényesítette volna. Ugyanakkor bírálta Karel Schwarzenberg volt külügyminisztert, hogy írásaiban és interjúiban elfogadhatatlan módon bírálja Edvard Benes volt csehszlovák államfőt, s a szudétanémetek kitelepítését "kiűzetésnek" nevezi.
    "Ezt olyan embertől, aki Csehország külügyminisztere is volt, nem tudom elfogadni. Ezért értem a köztársasági elnök aggodalmait" - húzta alá Paroubek.