<p>Letette a hivatali esküt szombaton Roza Otunbajeva, Kirgizisztán új elnöke. Az eskütétel után mondott beszédében Roza Otunbajeva kijelentette, hogy a kormány demokratikusan fogja irányítani az országot.</p>
Letette az elnöki esküt Roza Otunbajeva
Az eskütétel után mondott beszédében Roza Otunbajeva kijelentette, hogy "a kormány demokratikusan fogja irányítani az országot", reményét fejezte ki, hogy átmeneti kormánya a stabilitás és a demokratikus szabadságjogok korszakát nyitja meg, valamint jószomszédi és baráti viszonyt fog ápolni a szomszédos országokkal.
Az államfő azt ígérte, minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy leküzdjék a júniusban lezajlott súlyos etnikai összecsapások következményeit, és külön köszönetét fejezte ki a nemzetközi közösségnek azért a támogatásért, amelyet országának nyújtott az országban lezajlott zavargások után.
Az ország volt külügyminisztere az alkotmány módosításáról megtartott június 27-i népszavazás nyomán foglalhatta el az államfői posztot, miután a referendumon arról is döntöttek, hogy Otunbajeva ideiglenes elnök lesz 2011 végéig, s ezt követően kivonul a politikából.
Otunbajeva a független Kirgizisztán harmadik elnöke, s az első női államfő a közép-ázsiai volt szovjetköztársaságban. Elődjét, a korrupcióval és nepotizmussal vádolt Kurmanbek Bakijevet április elején buktatták meg egy 87 halálos áldozatot követelő felkelésben, amelynek nyomán Bakijev Fehéroroszországba menekült. Az ellenzéki politikusokból összeállt átmeneti kormány népszavazást írt ki, és őszre új parlamenti választások megtartását ígérte. Otunbajeva addig a kormányt is irányítja.
Az elnöki eskütételre Biskek koncerttermében kerítettek sort egy nappal azután, hogy a központi választási bizottság hivatalosan bejelentette: a múlt vasárnap tartott népszavazás résztvevői 90,55 százalékos elsöprő többséggel jóváhagyták az ország új alkotmányát.
A referendumot alig néhány héttel azután tartották meg, hogy az ország déli, Üzbegisztánnal határos részén etnikai összecsapások zajlottak le, amelyekben több száz ember vesztette életét és több mint 400 ezren váltak menekültté.
A jóváhagyott új alaptörvény, amely parlamentáris demokráciaként határozza meg az ország politikai rendszerét és megkurtítja az államfő jogköreit, legitimitást biztosít a Bakijev megdöntése után felállított átmeneti kormány számára.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.