Lengyelország szerint az EU-alapszerződést sértené a kifizetések jogállamisághoz kötése

Lengyelország nem egyezik bele a 2021-ben kezdődő hétéves uniós keretköltségvetés elfogadásába, amennyiben az Európai Unió ennek kapcsán megsérti az alapszerződéseket, és nem tartja be az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott zárókövetkeztetéseket – erősítette meg Dworczyk az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak az esetleges lengyel vétót firtató kérdésére válaszolva.

Felidézte: a költségvetés kapcsán az uniós csúcson „nagyon pontosan meghatározták a működési elveket és a teendőket”, ám jelenleg próbálkozások történnek „nemcsak az alapszerződések, hanem a júliusi megállapodás megsértésére is” egyes tagállamok részéről, amelyek a csúcstalálkozón elért kompromisszumot szeretnék érvényteleníteni.

Dworczyk szerint az uniós források jogállamisághoz kötése „teljes mértékben az uniós hivatalnokok és politikusok önkényén alapulna”, egyes országokat ezáltal hátrányos, másokat pedig előnyös helyzetbe hozhatnának.

„Semmiképpen sem egyezünk bele az alapszerződés megsértésébe és az EU-n belüli zsarolásba sem” – szögezte le Dworczyk, hozzátéve: Varsó arra fog törekedni, hogy az EU partnerségen alapuljon, valamint arra, hogy a tagállamok „alanyi módon viszonyuljanak egymáshoz”.

Az uniós költségvetés kapcsán hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök is állást foglalt. Az EU-ban „a pacta sunt servanda” (a megállapodásokat teljesíteni kell) elve kötelez, vagyis semmilyen reform, sem az EU működési elvei vagy politikái nem léphetik át az alapszerződésekben rögzített szabályok kereteit” – fogalmazott az államfő a lengyel diplomácia napja alkalmából írt nyílt levelében.

Mateusz Morawiecki kormányfő már november elején jelezte, hogy Lengyelország vétóval fog élni, ha az EU-ban nem születik az elvárásainak megfelelő költségvetési megállapodás. Múlt csütörtökön pedig a miniszterelnök hivatalos levélben tiltakozott az EU vezetőinél azellen, hogy jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat.