Lelassul az euróövezet bővülése

Almunia nemrégiben újságíróknak azt hangsúlyozta, ezt a folyamatot nem lehet meggyorsítani. „Igen kívánatos, hogy az új tagok a lehető leghamarabb bevezessék a közös valutát, azonban senkinek nem tenne jót, ha nem teljesítenék a megállapított feltételeket.”

A kezdetben élenjáró visegrádi országok közül már csak Szlovákia tartja magát, az euróövezeti csatlakozás dátuma Csehország, Lengyelország és Magyarország esetében teljesen bizonytalanná vált. Robert Fico kormánya még ragaszkodik az eredeti, 2009-es céldátumhoz, a Szlovák Nemzeti Bank ütemes szigorításokkal igyekszik elérni, hogy teljesíthető legyen az inflációs feltétel. Szlovákia tavaly, november 26-i hatállyal belépett az euró előszobáját jelentő ERM-II. átváltási rendszerbe, holott ezt korábban csak az idei év közepére tervezték. Pár hete egy budapesti nemzetközi konferencián Ivan Mikloš volt pénzügyminiszter azt mondta, az euró mihamarabbi bevezetése Szlovákia számára azért fontos, mert exportunk 90 százaléka az unióhoz kötődik, így a gazdasági életben meghatározó a közös valuta. Ugyanakkor kérdésesnek nevezte a 2009-es céldátum tarthatóságát, mert szerinte a Fico-kormány költekezéssel kapcsolatos ígéretei erősen megnehezítik a konvergencia-folyamatot. Hozzátette: ha Szlovákia mégsem váltaná fel euróra a koronát 2009-ben, akkor legkorábban már csak 2012-ben lenne erre lehetőség, mivel 2010-ben parlamenti választások lesznek.

A cseh kormánydöntést a pénzügyi tárca és a cseh jegybank szakértői úgy kommentálták, előbb a deficites államháztartást és a rugalmatlan munkapiacot kell megreformálni, csak azután lehet dönteni a céldátumról. Elemezők úgy vélik, a jóléti kiadások miatt jövőre 4,2 százalékos államháztartási hiány várható Csehországban – az EU-beli előírás legföljebb 3 százalék –, és a júniusi választások óta tartó kormányzásképtelenség miatt nincs esélye a költségvetési reformnak. Az idei cseh államháztartási deficit várhatóan meghaladja a százmilliárd koronát – a korábban jelzett 74,4 milliárd helyett. A 2005-ös hiány elérte a 107,6 milliárd koronát, ami a GDP 3,62 százalékának felelt meg.

Az új magyar konvergencia-programot és a deficit-kiigazítási tervet pár hete fogadta el az EU miniszteri tanácsa, felszólítva a Gyurcsány-kormányt a következetes végrehajtásra. Korábban a hivatalos magyar céldátum 2010 volt, egyes szakértők 2012-ről vagy még későbbi időpontról beszélnek.

A lengyel kormánynak sincs hivatalos céldátuma az euró bevezetésére. Varsó a nyáron kéréssel fordult az EU-hoz, hogy további három évig haladékot kapjon az uniós költségvetési kritériumok teljesítésére. Lech Kaczynski lengyel elnök nemrégiben azt nyilatkozta egy spanyol lapnak, hogy az euró bevezetésének időpontjáról népszavazást kellene tartani, s erre 2010-ben lejáró elnöksége végén kerülhetne sor. A szkeptikus Kaczynski szerint „az euró még mindig csak egy kísérlet, majd meglátjuk, hogyan válik be”. Piotr Soroczynski pénzügyminiszter-helyettes az euró 2012-es bevezetését reálisnak tartja.

Mint ismeretes, az új kelet-európai EU-tagok közül eddig csak Szlovénia jelentkezését fogadták el: 2007 január elsejétől az euróövezetben lesz.

Hasonló szándékai voltak a balti államok közül Litvániának, de az EU pénzügyminiszteri tanácsa májusban úgy döntött, ez még korai lenne, mert Litvániában nem biztosított az euróövezeti tagsághoz szükséges inflációs szint tartóssága. Litvánia új céldátuma az euró bevezetésére 2010, de ha a feltételek teljesítése kedvezően alakul, akkor már 2009-ben szeretnék euróra váltani a nemzeti valutát. A másik két balti államban, Lettországban és Észtországban 2008-as, de inkább 2009-es céldátumot emlegetnek.

Két és fél évvel a 2004-es bővítés után az EU új, posztkommunista tagországai egészében véve reálisabban ítélik meg erejüket, lehetőségeiket a maastrichti kritériumok teljesítését illetően, mint a csatlakozás utáni hónapokban tették. Többen változtatnának a kritériumokon. Surányi György, a magyar jegybank volt elnöke, jelenleg a Banca Intesa kelet-európai igazgatója az említett nemzetközi konferencián kifejtette: az európai monetáris unió siker, hiszen stabil pénzügyi rendszert hozott létre, de ez nem a maastrichti kritériumok teljesítése miatt valósult meg. Svédország, Dánia és Nagy-Britannia nem tagja az eurózónának, mégis gyorsabban növekednek euróövezetbeli társaiknál és kiegyensúlyozott az államháztartásuk.

Felhívta a figyelmet arra, a maastrichti kritériumok egyidejű teljesítése szinte lehetetlen, s ezzel magyarázható, hogy az euróövezet tizenkét országából hét folyamatosan megszegi a kritériumokat, illetve a stabilitási növekedési paktumot. Szerinte a maastrichti előfeltételek egyrészt nagyon szigorúak, másrészt következetlenek, nincs összhang közöttük, ráadásul az euróövezetben bent lévőknek, illetve az oda igyekvő uniós tagországoknak igen-igen eltérő fiskális politika mellett kell fenntartaniuk vagy elérniük. Brüsszel szerint azonban a maastrichti kritériumok módosítása egyáltalán nincs napirenden. (mti, euractiv.hu, ú)