Lehet más a politika? – ez még a jövő titka

A Lehet Más a Politika alapjait jelentő társadalmi kezdeményezés 2008-ban jött létre. A formáció ideológiájának legfontosabb része a környezetvédelem volt, tagjainak nagy része a Védegylet nevű civil szervezetből vált ki. Ez a szervezet javasolta 2005-ben Sólyom Lászlót államfőnek, ezután lett a jelenlegi köztársasági elnök az MDF, majd a Fidesz jelöltje.

A társadalmi kezdeményezés tavaly februárban alakult át párttá, alapító nyilatkozata szerint liberális, balközép és közösségelvű konzervatív politikai hagyományokból is építkező, de önmagában ökológiai és radikális demokrata politikai irányvonalat követ. Irányvonala és programja a politikai elemzők számára is rébusz, ugyanis az LMP, követve a többi pártot, kevésbé konkrét választási programot mutatott be. A párt fő profilja a környezetvédelem mellett fokozatosan kibővült a korrupció elleni harc és a magyar politikai elit megreformálásának szándékával. Ez utóbbi kettő kellőképpen népszerű cél volt ahhoz, hogy a hagyományos pártokból kiábrándult választók egy részét meg tudják szólítani. Az LMP ezzel úgynevezett protestpárttá vált, szavazóinak egy része azért választotta, mert nem akart a Fideszre, az MSZP-re vagy az MDF-re voksolni – részben hasonló okokból erősödött a Jobbik is, csak ők a jobboldal szélén lévő elégedetlenek szavazatait söpörték be, míg az LMP a politikai középen vadászott.

A párt feltűnően jól szerepelt Budapesten, ha csak az eredményeket nézzük, úgy tűnik, az SZDSZ szavazóit vette át. Politológusok szerint a képlet összetettebb, az LMP szimpatizánsainak egy része volt szocialista és fideszes szimpatizáns. A párt a 2009-es EP-választásokon mérettette meg magát először, és már akkor is figyelemre méltóan teljesített: 2,61 százalékot ért el, ezzel megelőzte a 2,16 százalékos SZDSZ-t, és feleannyi szavazatot kapott, mint az MDF. Ha a három párt akkori és mostani eredményeit összeadjuk (most már csak LMP plusz MDF), hasonló számot kapunk – valamivel több, mint 10 százalékot értek el együtt mindkét alkalommal –, ami ugyanannak a szavazótábornak az átrendeződését valószínűsíti. Az LMP választási „sátrában” a szavazás után több egykori SZDSZ-es politikus is megjelent.

Az LMP elemzők szerint eredményével elfoglalta a politikai középet, várhatóan a jövőben nyitott lesz mindkét oldal – jobbra a Fidesz, balra az MSZP – felé. Ez utóbbi a választások előtt még támadta, ám a voksolás napja után már közeledni próbált. Az LMP viszont politológusok szerint csak vesztene, ha előre lekötné magát az egyik oldal felé, ráadásul elemzők nem tartják kizártnak, hogy az új párt fokozatosan az MSZP konkurensévé növi ki magát, elszippantva a szocialisták fiatalabb, liberális beállítottságú támogatóit.

A pártot viszonylag ismeretlen emberek alkotják, az LMP-nek hivatalosan elnöke sincs. A párt listavezetője, Schiffer András (38 éves) ügyvéd. A pártot 13 fős választmány irányítja, képviseletére 3 szóvivő jogosult. Egyikük Mile Lajos, aki 1990 és 1994 között az MDF parlamenti képviselője volt, a többiek politikailag még „szűzek”.

A Népszabadság hetekkel a választások előtt azzal támadta meg a pártot, hogy a Fidesz szekértolója. A lap írása szerint az LMP fideszes segítség nélkül nem lett volna képes a területi lista állításához szükséges kopogtatóculák összegyűjtésére Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Elemzők szerint ez elég „meredek“ vád volt, s a következő hónapok fogják megmutatni, hol lesz az új párt helye a politikai palettán.