Lassan hidegháborússá dermedő retorika

A liberális Jabloko aktivistái tegnap Moszkvában Putyin tervei ellen tüntettekTASR/AP-felvételA Független Államok Közösségének (FÁK) asztanai csúcsértekezletén az orosz elnök újólag kizárt bármiféle tárgyalást a csecsen lázadóvezérekkel. Putyin ismét kettős mérce alkalmazásával vádolta a Nyugatot, rámutatva, hogy egyetlen civilizált ország sem gondolt tárgyalásra Oszama bin Laden nemzetközi terroristavezérrel. „A beszlani kegyetlenségek tökéletes erkölcsi alapot adnak arra, hogy ragaszkodjunk ahhoz az álláspontunkhoz, amely szerint Oroszország ellenfelei a terrorista internacionáléhoz tartoznak” – szögezte le.

Egyébként Putyint tegnap a FÁK-államfők tanácsának élére választották, ebben a tisztségben Leonyid Kucsma ukrán elnököt váltotta fel.

George Bush aggodalmának adott hangot Putyin azon lépései miatt, amelyek valójában az elnöki hatalmat növelnék a képviseleti demokrácia rovására. Az amerikai elnök helyi idő szerint szerdán arra buzdította az orosz vezetőt, hogy őrizze meg a demokrácia elveit.

Putyin az öldöklésbe torkolló, több mint 300 halálos áldozatot szedő beszlani iskolai túszdráma után állt elő a lényegében a saját hatalmát növelő javaslataival. A terrorizmus elleni harc jegyében indítványozta, hogy töröljék el a közvetlen kormányzóválasztásokat és az elnök előterjesztése alapján a regionális törvényhozások válasszák meg a 89 orosz régió vezetőit, az orosz parlament, a duma képviselőit pedig a jövőben kizárólag pártlistán válasszák az eddigi rendszer helyett, amelyben a mandátumok feléről egyéni választókerületekben közvetlenül döntöttek a szavazók. Colin Powell külügyminiszter és a Fehér Ház szóvivője óvatos formában már bírálták Putyin reformjavaslatait. Bush most arra hívta fel Putyin figyelmét, hogy „a kormányoknak a demokrácia ellenségeivel folytatott harcuk közben meg kell őrizniük a demokrácia elveit”. Hozzátette, hogy a nagy országoknak, nagy demokráciáknak fenn kell tartaniuk a hatalmi egyensúlyt a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok között, akárcsak a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmi ágak között.

Nem mellékes: Bush patikamérlegen kimért fehér házi beszédében nem szólt arról a washingtoni elvárásról, hogy Moszkva kezdjen tárgyalásokat a csecsenekkel a konfliktus politikai rendezéséről. Emlékeztetett arra, hogy a minap telefonon beszélt Putyinnal. „Közöltem vele, hogy vállvetve együtt harcolunk a terrorizmus ellen és irtózunk az olyan emberektől, akik ártatlan gyerekeket ölnek sötét céljaik elérése érdekében.”

Az egyik orosz lap hírmagyarázója hidegháborús előszelet érez a Putyin állam-központosító reformterveit érő nyugati bírálatok kemény moszkvai elutasításában, egy másik lap szerint az orosz kártya most a nyugati vezetők ellenfeleinek kezében válhat aduvá. „Az orosz külügy mostantól a stratégiai partnerekhez fűződő kapcsolatok nyilvános tisztázását részesíti előnyben” – vonta le a következtetést a Nyezaviszimaja Gazeta abból a stílusból, ahogyan Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „helyre rakta” Colin Powell aggodalmát a demokratikus reformoktól való esetleges orosz viszszalépés miatt. S akkor a lap még nem említhette a szerda esti Bush-beszédet. Kitért viszont az Európai Unióhoz fűződő viszonyban mutatkozó „pótlólagos feszültségre” – felidézte, hogyan hordta le Moszkva Bernard Bot EU-tanácselnök holland külügyminisztert, amiért tájékoztatást kért a beszlani túszdráma véres végkifejletéről, és utalt Chris Patten európai biztos negatív reagálására a Putyin-tervvel kapcsolatban. „Egyes elemzők szerint Oroszország már nincs messze attól a ponttól, amelyen túl a hidegháború kezdetéről lehet majd beszélni” – intett a Nyezaviszimaja Gazeta.

A Kommerszant szerint a Kreml új politikája egyes nyugati elnökök és miniszterelnökök székébe kerülhet. A nyugati vezetők nemcsak stratégiai partnerükké és szövetségesükké nyilvánították Moszkvát, hanem úgyszólván fő külpolitikai vívmányaik közé sorolták a hozzá fűződő viszonyt. Miután azonban a nyugati média leleplezte Putyin hatalomkoncentráló tervét, a nyugati vezetőket átgondolatlan és hatástalan Oroszország-politikával kezdték vádolni. „Gerhard Schröder német kancellárt a Zöldek, Jacques Chirac francia elnököt a szocialisták bírálják. És nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy feltételezzük: Bush Moszkva-politikájának bírálata mostantól John Kerry demokrata elnökjelölt kampányának egyik kulcspontjává válik.” (MTI, TASR)