Kutatók szerint a WHO-nak egyre nehezebb lesz feltárni a vírus eredetét

Richard Ebright, a Rutgers Egyetem molekuláris biológusa komédiának nevezte a világszervezet szakértőinek év elején a közép-kínai Vuhanban tett látogatását. Hozzátette: a kérdés, vajon a vírus állatról terjedt emberre vagy pedig a vuhani laboratóriumból szabadult el, politikai vetülettel is bír, ezért túlmegy a WHO szakértőinek hatáskörén.

Jamie Metzl, a WHO tanácsadói testületének egyik tagja több kollégájával együtt azt javasolta, hogy a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) állítson fel alternatív vizsgálóbizottságot a vírus eredetét illetően.

Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem egyik közgazdásza hangsúlyozta: nem lehet teljes mértékben kizárni Washington felelősségét sem, ha bebizonyosodna a laboratóriumi eredet teóriája. Rámutatott arra, hogy a Vuhanban zajló, állatok közt terjedő, járványokat is kiváltható vírusokat célzó kutatásokat ugyanis részben az Egyesült Államok is finanszírozta.

Június elején Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója elmondta, a világszervezet a vizsgálatok következő szakaszán dolgozik, ám elismerte: nincs megfelelő jogköre ahhoz, hogy Kínát együttműködésre bírja, mert egyetlen eszköze a rábeszélés. Néhányan éppen emiatt úgy vélik, a WHO vizsgálatai eleve kudarcra vannak ítélve.

Lawrence Gostin, a Georgetown Egyetem WHO-val együttműködő egészségügyi és emberi jogi központjának igazgatója kijelentette, hogy a WHO-ra támaszkodva soha nem fog kiderülni, hogy honnan ered a vírus. „Kína másfél éve elzárja őket az információktól, és teljesen világos, hogy nem tudnak a dolog mélyére ásni” – szögezte le Gostin.

A vírus eredete hevesen vitatott.

A WHO szakértői februárban, Vuhanban folytatott vizsgálataik során arra a megállapításra jutottak, hogy „rendkívül valószínűtlen”, hogy a koronavírus laboratóriumból szabadult el.

A laboratóriumi eredet elmélete – amely nem zárja ki egy mesterségesen létrehozott vírus gondolatát sem – nemrég ismét bekerült a köztudatba, miután Joe Biden amerikai elnök májusban utasította az amerikai hírszerzést, kettőzze meg erőfeszítéseit a járvány eredetének feltárására, beleértve azt lehetőséget, hogy a kórokozó SARS-CoV-2-vírus egy kínai laboratóriumból kerülhetett ki.

A Covid-19 legközelebbi genetikai rokonát egy 2012-es járvány nyomán fedezték fel a délnyugat-kínai Modzsiang bányájában dolgozó munkásoknál, akik denevérürüléket takarítottak a területen, s ezt követően influenzaszerű tünetekkel többen közülük kórházba kerültek. Tavaly azonban a kínai hatóságok lezárták a bányát, és elkobozták a kutatók által összegyűjtött mintákat, a helyieknek pedig megtiltották, hogy szóba álljanak az odalátogató újságírókkal.

Jóllehet korábban úgy tűnt, Kína őszintén igyekszik kideríteni a koronavírus eredetét, 2020 elején, amikor a vírus külföldre is kijutott, visszavonulót fújt, és elzárkózott a kérdésektől. Az AP amerikai hírügynökség decemberi vizsgálata kiderítette azt is, hogy a kínai vezetés cenzúrázza a Covid-19-cel kapcsolatos, kínai tudósok által készített tudományos publikációkat, amelyeket közzététel előtt a központi kormányzathoz kell elküldeni.