Külföldi sajtó Magyarországról

A The Times című vezető konzervatív brit napilap pénteki kiadásának véleményrovatában Victor Sebestyen író-publicista azt írja, hogy Orbán Viktor a szovjet típusú kommunizmus alkonyának éveiben a közép-európai ellenzéki modellje volt, félelmetesen okos, aki ugyanolyan könnyedén beszélt John Locke filozófiájáról, mint a rockzenéről. Értette, hogyan működik a Nyugat, és újságíróknak azt mondogatta, hogy a demokratikus világban a sajtószabadságot csodálja mindenekfelett.

A The Times pénteki írásának szerzője szerint azonban "a demokraták kedvence" húsz évvel később "az EU legzsarnokibb vezetőjévé alakult át". Orbán Viktor egypárti állammá akarja visszaalakítani Magyarországot, ahol az ő pártja van hatalmon. Miközben az európai vezetők a pénzügyi válságra összpontosítanak, ő kétharmados parlamenti többségét olyan törvények elfogadtatásra használta, amelyek demokratikus válságot okozhatnak Európában.

Victor Sebestyen szerint "Orbán Magyarországa a maga módján ugyanakkora próba elé állítja az EU-t, mint Görögország". Az európai vezetőknek van lehetőségük szankciókra. Máris reális kilátás van arra, hogy nem lesz újabb pénzügyi segítség az EU és az IMF részéről, és tekintettel a GDP 80 százaléka feletti adósságállományra, felsejlik a csőd lehetősége.

A The Economist című folyóirat kelet-európai blogrovatának Fidesz-nyáj című, iróniával átszőtt írása szerint a Fidesz parlamenti képviselői olyan engedelmesek, hogy sokan közülük éppen most szavazták ki magukat saját állásukból, miután a parlament jóváhagyta a képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényt. "Bennfentes diplomáciai források" szerint ugyanakkor mindazoknak, akik jó eséllyel elveszítik képviselői helyüket, kényelmes állásokat ajánlottak fel az államigazgatásban.

A Die Zeit című német hetilap Orbán úrnak problémája akadt címmel közölt beszámolót évzáró számában a magyar belpolitikai helyzetről. A cikk alcímében a szerző, Alice Bota azt írta, hogy miközben Magyarország pénzügyi válságba csúszik, erősödik a demokratikus tiltakozás a miniszterelnökkel szemben. Az írás bevezetőjében Bota megjegyezte: "egymás után érkeznek az aggódó levelek a budapesti minisztériumokba." Az üzenet: "nem folytatható tovább az, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországot kormányozza."

A Die Zeit szerint az EU és az uniós tagállamok másfél éven keresztül "tétlenül nézték" az ország ideológiai alapon végzett átalakítását. "A kétharmados parlamenti többséggel Orbán és pártja, a Fidesz támadhatatlannak tűnt" - jegyezte meg Bota. "Most azonban a magyar problémák nemzetközi problémák lettek" - tette hozzá, utalva egyebek között a leminősítésekre, majd megállapította, hogy a pénzügyi válság "gyengíti Orbánt és támadhatóvá teszi kívülről is."

Alice Bota emlékeztetett José Manuel Barroso és Hillary Clinton levelére, illetve arra, hogy januárban tárgyalások kezdődnek a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val. "Ám ha Orbán kitart irányvonala mellett, akkor bizonyára nem lesznek újabb hitelek" - jegyezte meg. Utalva Vivane Reding uniós biztos levelére hozzátette, hogy Brüsszelben "nem csak a gazdaságpolitikai vonalvezetés kelt megkésett riadókészültséget." 

A Die Welt című konzervatív német napilap pénteki számát a 2012-es kilátások elemzésének szentelte. A lap vizsgálta egyebek között a tőzsdén várható folyamatokat, és ezzel összefüggésben felvázolta azt a lehetőséget is, hogy Magyarország fizetésképtelenné válik. A magyar csődtől a DAX szárnyalásáig című írásában a Die Welt megjegyezte: az euróövezeten kívül is akadnak országok, amelyek "benne vannak a slamasztikában", és "mindenekelőtt Magyarország veszélyeztetett". A Die Welt röviden ismertette az állampapír-piaci helyzetet és megjegyezte, hogy a svájci UBS bank úgymond felvette a magyar csődöt a 2012-ben lehetséges meglepetések listájára.

Az új Magyarország, mely aggasztja Európát címmel közölt címoldalas cikket a legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera brüsszeli tudósítójától, aki szerint az európai parlamentben Magyarország választási jogának felfüggesztését vizsgálják.
A külpolitikai rovatban Tapasz a sajtónak, képviselők bilincsben, Orbán Magyarországa megijeszti Európát címmel folytatódó cikk alcíme hangsúlyozta, hogy "Clinton is szembeszállt a kormányfő önkényuralmi sodrásával". A cikket Giorgio Pressburger író Szegény ország, mely elárulja történelmét című kommentárja egészíti ki.     "Budapest napok óta feszült város" - írta a Corriere, amely Gurmai Zita európai képviselőt idézte, "mintha visszatértünk volna az ötvenes évekbe". Gurmai úgy nyilatkozott, hogy "ezekkel a törvényekkel és ezzel a vezetéssel ma Magyarországot nem fogadnák be az Európai Unióba, mivel nem tesz eleget többé a koppenhágai kritériumoknak".     A Corriere szerint "Budapest önkényuralmi sodródása... az utóbbi 8-10 év általános mélaságából is ered. Nem csak Görögországnak, Gyurcsány szocialista kormánynak is megengedtetett például, hogy a költségvetéssel játsszon". Szerinte "az Európai Parlamentben elkezdték vizsgálni a Lisszaboni Szerződés hetedik cikke által előírt eljárást: el annak a szavazati jogával, aki nem tartja tiszteletben az unió alapvető jogait".