<p>Saját kopjafát állított a székelyföldi Nyergestetőn Sólyom László köztársasági elnök az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban elesettek emlékére szombaton.</p>
Kopjafát állított Nyergestetőn Sólyom László
Az államfőt szállító gépkocsikonvoj helyi idő szerint délután valamivel négy óra után érkezett meg a Hargita megyében lévő Nyergestetőre. Addigra már jelentős tömeg - a szervezők szerint több mint kétezer ember - gyűlt össze a hegytetőn, a gépkocsik a hegy mindkét oldalán hosszú sorokban parkoltak a szűk út mentén. A sűrű hóesésben és a hideg szélben nagy tapssal fogadták a magyar államfőt és kíséretét.
Az ünnepségen jelen volt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is. Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetői, a környező városok és falvak polgármesterei ugyancsak részt vettek az ünnepségen, számos településről csoportosan, küldöttségben érkeztek a magyarok.
Az egybegyűltekhez nemcsak Sólyom László szólt, hanem a romániai magyarság két vezető személyisége is. Markó Béla a március 15-i ünnep minden nemzet számára fontos üzenetére, a szabadság, egyenlőség, testvériség elvére hívta fel a figyelmet. A romániai magyarság számára azonban ez az évforduló az összefogás és a szolidaritás parancsát is jelenti - tette hozzá. Szerinte a nemzetnek megvan az a különleges képessége, hogy szükség esetén félre tudja tenni a nézetkülönbségeket. "A szabadságharc idején lett igazán egységes a nemzet. A nyergestetői ütközetben elesettek példája máig hat" - mondta.
Markó szerint az erdélyi magyarság már sok jogot kivívott magának, beleértve az anyanyelv használatának és az anyanyelven való oktatásnak a jogát. Harcolnia kell még ugyanakkor a közösségi és kisebbségi jogok érvényesítéséért. "De van olyan jog, amelyet talán sem alkotmányban, sem törvényben, sem nemzetközi normában nem lehet rögzíteni, mégis az egyik legfontosabb jog, amit az elmúlt húsz esztendőben kivívtunk magunknak, és amelyet elvenni nem engedünk. Ez az együttlét joga. Az, hogy a magyarországi és a határon túli magyarok, amikor úgy vélik, hogy együtt kell lenniük, akkor együtt lehessenek" - mondta az RMDSZ elnöke, leszögezve: ettől a jogtól "nem, tanácsolhatja el" senki ezt a közösséget.
Tőkés László úgy fogalmazott: Sólyom László jelenlétével az anyaország egészének a szolidaritását fejezi ki a székelyföldi magyarsággal. A magyar elnöki hivatal a magyar-román kapcsolatok nagy vívmányának tekinti egymás kultúrájának, történelmének és ünnepeinek a megbecsülését - mondta a református püspök. Szerinte ez a vívmány került veszélybe a köztársasági elnök március 15-i marosvásárhelyi berepülési engedélyének megvonásával. "Márpedig ezt a vívmányt meg kell óvnunk éppen a románok és a magyarok békés együttélése érdekében" - mondta Tőkés.
Sólyom László a román és magyar sajtó képviselői előtt kifejezte meggyőződését, hogy amikor egy államfő egy másik országban élő nemzeti kisebbség tagjaival együtt emlékezik meg egy nemzeti ünnepről, az hozzájárul a két ország kapcsolatának javulásához. Újságírók mostani utazásának körülményeiről kérdezték az államfőt, aki így felelt: "Furcsának tartom a történteket, de hát itt vagyok. Ezt majd a két külügyminisztérium tisztázza egymással.
Arra kérdésre, hogy miként értékeli, hogy a román hatóságok visszavonták leszállási engedélyét, az elnök azt mondta: "Nagyon furcsának tartom". Hozzáfűzte: ezt barátságtalan gesztusként értékeli.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.