Kolumbiában lezárulhat a gerillaháború időszaka

Kolumbia békéje szempont-jából döntő fontosságú bejelentéssel végződött az a havannai találkozó, amelyen a több mint fél évszázados konf-liktussal küzdő dél-amerikai ország államfője és a Kolum-biai Forradalmi Fegyveres Erők gerillaszervezet vezetője először ült le tárgyalni.

Havanna. A kolumbiai béke szempontjából döntő fontosságú áttörés történt a Havannában zajló béketárgyalásokon: a kolumbiai elnök és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) baloldali gerillaszervezet vezetője egyetértésre jutott a 220 ezer halálos áldozatot követelő, fél évszázada zajló fegyveres konfliktus idején történt jogsértések kivizsgálásáról, a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásáról és az áldozatok kárpótlásáról.

A történelmi fontosságúnak minősített áttörésről Juan Manuel Santos kolumbiai elnök tájékoztatta a nyilvánosságot, miután tárgyalt a gerillaszervezet vezetőjével, a gyilkosságért, terrorizmusért és emberrablásért körözött Rodrigo Londono Echeverrivel, alias Timochenkóval. Santos úgy fogalmazott, hogy az igazságszolgáltatásról szóló megállapodás után „közel került a béke”, ez volt ugyanis az utolsó nagy akadálya a békemegállapodásnak. Santos és Timochenko abban is egyetértésre jutott, hogy fél éven belül aláírják a latin-amerikai térség utolsó gerillaháborúját lezáró végleges békemeg-állapodást. Santos szerint a gerillák ígéretet tettek arra, hogy a megállapodás után, hatvan napon belül leteszik a fegyvert és leszerelnek, de egyeztetések tárgyát képezi még, hogy ez hogyan zajlik majd. A kolumbiai elnök fogadkozott, hogy az ország polgárai népszavazáson mondhatnak majd véleményt a békemegállapodásról, amelyet a törvényhozásnak is jóvá kell majd hagynia. A megállapodás részletei még nem ismertek, de az elemzők valószínűtlennek tartják, hogy a FARC vezetőit szabadságvesztésre fogják ítélni, szerintük legfeljebb korlátozni fogják azoknak a szabadságát, akiket gyilkosság, emberrablás, kínzás és drogcsempészet miatt ítéltek el. Illetékesek szerint különbíróságokat állítanak fel, és elnézően fognak bánni azokkal a FARC-parancsnokokkal, akik beismerik bűnösségüket, információkat szolgáltatnak a bűntényekről, és segítséget nyújtanak az áldozatok kárpótlásához.

A FARC 1964-ben lázadt fel a központi kormány ellen, s az 50 éve dúló harcokban legkevesebb 220 ezer ember vesztette életét, milliók kényszerültek otthonaik elhagyására. A marxista fegyveres szervezet az utóbbi évtizedben jelentősen meggyengült a kolumbiai kormány – az Egyesült Államok által támogatott – offenzívái miatt. A kormány és a FARC között 2012 vége óta folynak béketárgyalások Havannában a konfliktus lezárásáról. A lázadók július közepén 1 hónapos tűzszünetet hirdettek, majd november 20-ig, a béketárgyalások idejére meghosszabbították a fegyvernyugvást. (MTI)