Klaus az EP-ben: a lisszaboni szerződés növelné a demokratikus deficitet

Szerinte a demokrácia alapja a szabad véleménycsere, a lisszaboni szerződés - és így az EP szerepének növelése - pedig csak növelné a demokráciahiányt.

Hans-Gert Pöttering házelnök szerint az európai demokráciának köszönhető, hogy Klaus felszólalhat az EP-ben, és a parlament növekvő szerepe éppen a bürokratikus döntések számát csökkenti.

Február 19-én délelőtt az Európai Parlament ünnepélyes, brüsszeli ülésén szólalt fel Václav Klaus, cseh államfő, abból az alkalomból, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ebben a félévben Csehország adja.

Az elnököt köszöntő Hans-Gert Pöttering EP-elnök üdvözölte, hogy a cseh törvényhozás alsóháza az előző nap támogatta a lisszaboni szerződést.

Václav Klaus azt mondta, Csehország - ellentétben más új tagállamokkal - nem érzi magát csalódottnak az EU-tagsággal kapcsolatos, nem teljesült elvárások miatt. Ennek viszont az az oka - tette hozzá -, hogy a cseh elvárások realisztikusak voltak.

Az elnök azt mondta, a cseh elnökség eddigi időszaka bebizonyította, hogy Prága felelősen viszonyul az Európai Unióhoz.

A tagságnak nincs alternatívája

„Ezen a fórumon újra szeretném világosan és hangosan újra hangoztatni - azoknak, akik nem ismerik, vagy nem akarják megismerni - meggyőződésemet, hogy számunkra nem volt és nincs alternatívája az európai uniós tagságnak, és hogy országomban nincs olyan releváns politikai erő, amely ezt a véleményt alá tudná vagy akarná ásni,” Klaus hozzátette, Csehországot éppen ezért megalapozatlanul támadják rendszeresen azzal, hogy más integrációs projekt felé kacsintgatna. Ez nem igaz - mondta.

Az akadályok felszámolása és az európai közjavak

Klaus szerint az európai integrációnak két fontos és szükséges küldetése, feladata van. Egyrészt a szükségtelen és az emberi szabadság és a prosperitás szempontjából kontraproduktív, a személyek, áruk, szolgáltatások, gondolatok, politikai filozófiák, világszemléletek, kulturális és viselkedésmodellek szabad áramlásának útjában álló akadályok felszámolása. Másrészt pedig a kontinentális közjavak közül azoknak a közös gondozása, amelyeket bilaterális alapon nem lehet hatékonyan kezelni.

Brüsszel vagy a tagállamok?

„Különféle korlátok és akadályok továbbra is jelen vannak, és a brüsszeli szintű döntések száma is biztosan több az optimálisnál. Biztosan több annál, mint amennyit az egyes tagállamok polgárai kérnének” - fogalmazott az elnök. A képviselőktől Klaus azt kérdezte, „Önök tényleg meg vannak győződve arról, hogy akárhányszor csak szavaznak, olyan dologról döntenek, amelyről itt kell dönteni, és nem közelebb a polgárokhoz, vagyis az egyes európai államokon belül?”

Szerinte a mostanság jellemző politikailag korrekt retorikában másodlagos fontosságú ügyekről lehet hallani, ezek azonban nem a polgárok érdekeit, hanem egyes professzionális politikusok ambícióit tükrözik.

Alternatív intergráció

Az uniós tagságnak ugyan nincs, „az európai integráció módszereinek és formáinak viszont jelentős számú lehetséges és legitim alternatívája van” - fogalmazott Klaus, hozzátéve, sajnálatos, hogy gyorsan terjed az a nézet, amely szerint az EU mostani intézményi formája egy „megkérdőjelezhetetlen dogma”, illetve, hogy „az európai integráció egyetlen lehetséges és megfelelő jövője az »egyre szorosabb unió«, vagyis a tagállamok egyre mélyebb politikai integrációja”.

Piacgazdaság

„Magától értetődő, hogy az Európai Unió ilyen vagy olyan intézményi berendezkedése önmagában nem cél, hanem egy eszköz a valódi célok eléréséhez. Ezek pedig az emberek szabadsága és a virágzást hozó gazdasági rendszer. Ez a rendszer pedig a piacgazdaság” - folytatta Klaus.

Demokratikus deficit

„Az Európai Unió mostani döntéshozatali rendszere eltér a klasszikus, a történelem által kipróbált parlamentáris demokráciáétól” - mondta az elnök, utalva arra, hogy az EP-ben nincs kormányoldal és ellenzék. „Itt csak egy lehetőséget támogatnak, és azokat, akik más opciókban mernek gondolkodni, az európai integráció ellenségeiként bélyegzik meg” - így a szónok.

Klaus szerint nem csak földrajzi értelemben nagy a távolság a polgárok és az uniós döntéshozók között. Ez „a demokratikus deficit, a demokratikus elszámoltathatóság hiánya, a nem meg-, hanem kiválasztottak döntéshozatala, a bürokratizálódás” még rosszabbá válna a lisszaboni szerződés elfogadásával - vélte a politikus.

Ne erősítsék az EP-t!

„Ezt a hiányosságot nem lehet megoldani az Európai Parlament szerepének erősítésével sem. Ez - éppen ellenkezőleg - súlyosabbá tenné a problémát, és még inkább elidegenítené egymástól az európai országok polgárait és az unió intézményeit” - fogalmazott Klaus.

Ezen a ponton számos EP-képviselő kivonult a brüsszeli ülésteremből.

„Attól félek, hogy az integráció felgyorsítása és elmélyítése, továbbá az, ha a tagállamok polgárainak életéről szóló döntéseket európai szintre viszik, a fél évszázad alatt Európában elért összes pozitívumot veszélyeztető hatással járhat” - mondta a cseh köztársasági elnök.

Liberalizáció és dereguláció

„Nyíltan meg kell mondani, hogy az EU mostani gazdasági rendszere az elfojtott piac, a folyamatosan egyre erősebben, központilag ellenőrzött gazdaság rendszere” - jelentette ki Klaus. Szerinte ennek az a következménye, hogy a kormányok egyre nagyobb mértékben avatkoznak bele a piaci folyamatokba. Ez - vélte - az utóbbi hónapokban kiegészült a gazdasági válság okainak félremagyarázásával. Azt ugyanis nem a szabad piac, hanem a piac politikai manipulációja okozta - mondta a politikus.

Klaus Frédéric Bastiat, 19. századi francia közgazdásznak a gyertyakészítők petíciójáról szóló írására utalt, majd azt mondta, az Európai Bizottság pontosan ilyen lépést tett 2008 novemberében, amikor 66 százalékos vámot vetett ki a kínai gyertyák importjára. „Az ilyen intézkedések elkerülhetetlen hatása a gazdaság lassulása vagy akár a növekedés teljes leállása. Az egyetlen megoldás az európai gazdaság liberalizációja és deregulációja” - fogalmazott az államfő.

Szabad véleménycsere

„Mindezeket azért mondom, mert erős felelősséget érzek Európa demokratikus és virágzó jövőjéért” - mondta Klaus. „Meggyőződésem, hogy a tagállamok polgárai szabadságot, demokráciát, virágzó gazdaságot akarnak” - tette hozzá.

„Mindig is hittünk abban, hogy az, hogy megvitathassunk ilyen komoly ügyeket, hogy meghallgassanak bennünket, hogy megvédjük mindenkinek azt a jogát, hogy elmondhassa »az egyetlen korrekt véleménytől« eltérő álláspontját - bármennyire is nem értünk egyet vele -, a demokrácia alapja, amelytől viszont négy évtizeden át meg voltunk fosztva. (...) A vélemények és gondolatok szabad cseréje az egészséges demokrácia alapfeltétele, reméljük, hogy ez a feltétel teljesül, és azt tiszteletben tartják a jövőben. Ez az a lehetőség és az egyetlen mód, amellyel az Európai Uniót szabadabbá, demokratikusabbá és virágzóbbá tehetjük” - zárta felszólalását Václav Klaus.

Pöttering: parlamenti demokrácia a bürokrácia helyett

A beszéd elhangzását követően Hans-Gert Pöttering EP-elnök azt mondta, Klaus „ezt a beszédet a múlt parlamentjében (vagyis a kommunizmus alatt - a szerk.) nem mondhatta volna el. Szerencsére olyan európai közösségben élünk, ahol mindenki elmondhatja a véleményét”. A házelnök úgy vélte, az európai családban, ahogy minden családban, vannak viták. Szerinte annak érdekében kell vitázni, hogy „az erősségeket erősítsék, a gyengeségeket gyengítsék”. Pöttering azt mondta, ha valaki azt kérdezi, nem jobb-e egy-egy kérdést európai helyett nemzeti szinten eldönteni, azt is meg kell kérdeznie, nem jobb-e bizonyos kérdésekben fordítva eljárni.

Az EP elnöke hozzátette, ha ma az Európai Parlament nem lenne társjogalkotó az uniós döntéshozatal jelentős részében, pont akkor állna elő az a helyzet, hogy az európai bürokrácia döntene. A demokráciában pedig a többség dönt - mondta Hans-Gert Pöttering. (perger, ep)