Kínai külügyi szóvivő: Az újabb katonai manőverek válaszlépések Tajvan függetlenségi törekvésére

A tajvani védelmi minisztérium órákkal korábbi közlése szerint a megelőző 24 órában Kína 59 harci repülőgépe és kilenc hadihajója közelítette meg Tajvant. Az 59 repülőgépből 43 át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, amely demarkációs vonalnak számít Tajvan és a szárazföldi Kína között, és behatolt Tajvan légvédelmi azonosítási övezetének északi, középső, délnyugati és keleti részébe. A tajpeji minisztérium jelezte, hogy végig figyelemmel kísérték a manővereket, és továbbra is figyelik a helyzet alakulását, ennek megfelelően reagálnak majd.

Mao Ning pekingi külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy Kína katonai manőverei „határozott válaszlépések a külföldi erők által támogatott tajvani függetlenségi törekvésekre”, amivel az Egyesült Államok és Tajvan legutóbbi megnyilvánulásaira utalt. Hozzátette, hogy Peking intézkedései „szükséges, törvényes és jogos” lépések Kína nemzeti szuverenitásának és területi integritásának védelmében.

Laj Csing-tö tajvani köztársasági elnök nemrégiben „külföldi ellenséges erőként” határozta meg Kínát, és figyelmeztetett a kínai kémkedés növekvő kockázatára. Az elnök szerint szigorúbb intézkedésekkel próbálják megakadályozni a kínai befolyás terjedését a médiában és a civil kapcsolatokban.

A Tajvani-szoros nemzetközi jelentősége továbbra is kiemelkedő, hiszen az egyik legfontosabb globális kereskedelmi útvonal. Bár Peking a civil és kereskedelmi hajóforgalmat nem akadályozza, rendszeresen tiltakozik az amerikai és más külföldi haditengerészeti jelenlét ellen a térségben.

A nemzetközi közösség egyre aggasztóbbnak tartja Kína növekvő katonai aktivitását. A világ gazdaságilag legfejlettebb országait tömörítő G7 csoport tagjai legutóbbi nyilatkozatukban elítélték Peking „provokatív és veszélyes” lépéseit, mert szerintük a térség stabilitását fenyegetik.

Kína élesen reagált a G7 állásfoglalására, „arrogánsnak, előítéletesnek és rosszindulatúnak” nevezte azt.