Kijárási tilalmat vezettek be a Comore-szigeteken az elnökválasztás után

A tiltakozásokat a 65 éves Azali Aszumani hivatalban levő elnök újraválasztása váltotta ki, aki immáron negyedik ötéves mandátumára készül a vasárnap megtartott elnökválasztás keddi eredményhirdetését követően. A választáson Aszumani a szavazatok közel 63 százalékát szerezte meg 16,3 százalékos részvételi arány mellett.

A Moroniban szerdán összegyűlt tömeg ellen kivonult hadsereg könnygázt is bevetett, a tiltakozók a főváros északi részén még csütörtök hajnalban is az utcán voltak. Szerdán felgyújtották egy miniszter házát, egy másiknak pedig a gépkocsiját. Csütörtökön a tüntetők ismét utcákat torlaszoltak el, és autógumikat égettek. A tiltakozásokban egy ember meghalt, öten megsebesültek.

A belügyminisztérium szerdán éjszakai kijárási tilalmat hirdetett ki, a kormányszóvivő pedig a vesztes jelöltek támogatóit okolta a tiltakozásokért.

„Nálunk és máshol is történnek hasonló dolgok, különösen akkor, amikor vereséget szenvedünk és megpróbáljuk elvitatni az eredményt” – mondta Humed Mszaidi kormányszóvivő a Reuters hírügynökségnek. Elmondása szerint a tüntetők közül többeket letartóztattak.

Aszumani ellenfelei szerint az elnökválasztást többféle csalás is beárnyékolta. A kormány tagadja hogy bármilyen csalás történt volna.

Az ellenzék péntekre „nemzeti tiltakozási napot” hirdetett, hogy bírálják „Azali és hatalma választási cirkuszát” – jelentette be közös közleményben az öt ellenzéki jelölt.

A fővárosi Maarúf kórház intenzív osztályának főorvosa, Dzsabír Ibrahim elmondta, hogy egy huszonegyéves ember nagy valószínűséggel lőtt sebbe halt bele, öten megsebesültek, egyikük életveszélyesen a mellkasán.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa nyugalomra szólított fel, és sürgette, hogy a hatóságok biztosítsák az emberek békés tüntetéshez való jogát. Azt is hangsúlyozta, hogy aggódik a Comore-szigeteken az elmúlt években tapasztalt elnyomás miatt.

Aszumani először 1999-ben, katonai államcsínnyel ragadta magához a hatalmat, 2002-ben megválasztották, majd távozott a hatalomból. 2016-ban ismét hatalomra került. Egy 2018-as alkotmányos reformnak köszönhetően újból indulhatott a 2019-es választáson. Elnöksége idején számos bírálóját vetette börtönbe vagy kényszerítette száműzetésbe.

Februárig Aszumani az Afrikai Unió soros elnöke.

A 870 ezer lélekszámú ország 45 százaléka él a szegénységi küszöb alatt.