Ketyeg a demográfiai bomba

Vladimír Špidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos nyilatkozatában kifejtette: „A demográfiai időzített bomba miatti aggodalmat immáron tettekre és reformra kell cserélni. A következő 10 évben még lehetőségünk van a helyzet megoldására. Ne szalasszuk el!” Az EU-országoknak középtávon rendbe kell hozniuk az államháztartásukat, hogy „hatástalanítani lehessen a nyugdíjrendszerekben lévő időzített bombát, amelyet a lakosság elöregedése élesít”. Az unió közfinanszírozási helyzetének jövőjéről most elkészült tanulmányban a bizottság úgy véli, hogy a közadósság a GDP 200 százalékát is elérheti 2050-re, ha a kormányok nem vezetnek be sürgősen reformokat. Középtávú államháztartási kiegyensúlyozás esetén is a GDP 80 százalékára nőhet a közadósság az EU átlagában 2050-re, a jelenlegi 63 százalékról.

Az Európai Bizottság szerint a sikeres harc eszközei a demográfiai megújulás támogatása, több munkahely teremtése és a munkában töltött évek számának növelése, nagyobb termelékenység, a bevándorlók integrálása és a fenntartható államháztartás. A bizottság öt területen javasol konkrét cselekvést, ezzel is segíteni kívánja a tagállamokat a demográfiai változáshoz való alkalmazkodásban, saját nemzeti adottságaiknak megfelelően.

Segítséget kell nyújtani például az embereknek, hogy egyensúlyt tudjanak teremteni a munka, a család és a magánélet között, hogy ezáltal a leendő szülők annyi gyermeket vállalhassanak, amennyit szeretnének. Javítani kell az idősebbek munkavállalási lehetőségeit, növelni kell a termelékenységet és a versenyképességet mind az idősebb, mind a fiatalabb munkavállalók hozzájárulásának értékelésével. Ki kell továbbá használni a bevándorlás munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatását, és emellett gondoskodni kell az államháztartás fenntarthatóságáról is, hogy az hosszú távon hozzájáruljon a szociális védelem biztosításához.

Špidla szerint az állami közfeladatokat hozzá kell igazítani az új demográfiai adottságokhoz. Például a 30 és 45 év közötti nőkre egyre inkább hármas teher nehezedik: gyermekük van, karriert építenek és gondoskodnak idősödő szüleikről. Az életciklus-szemlélet nézőpontjából az oktatási rendszert és a munkaidő-struktúrát rugalmasabbá kell tenni, hogy támogassák: akik gyermeket szeretnének, akkor vállalhassanak gyermeket, amikor szeretnének. Fontosnak tartja, a tagállamok erőteljesen jelezzék a vállalkozások és az állampolgárok számára, hogy változtassák meg elvárásaikat és hozzáállásukat, különösen a munkaerőpiac területén.

Ma Európában minden 65 év felettire négy munkaképes korú ember jut. A csökkenő születési arány, a növekvő várható élettartam és a baby-boom generáció nyugdíjba vonulása azt jelenti, hogy 2050-re ez az arány rosszabbodik, mivel két dolgozó tart majd el egy nyugdíjast. És bár Európa munkaképes korú népességének aránya csökkeni fog, az unióban az általános foglalkoztatási szint az előrejelzések szerint 2017-ig növekszik, annak köszönhetően, hogy több nő és idősebb ember jelenik meg és marad a munkaerőpiacon. A bizottság szerint Csehország, Ciprus, Görögország, Magyarország, Portugália és Szlovénia nagy hosszú távú kockázatú ország a közfinanszírozás helyzetében.

Közepes kockázatúnak tartja az EB a helyzetet Belgiumban, Franciaországban, Németországban, ĺrországban, Olaszországban, Luxemburgban, Máltán, Szlovákiában, Spanyolországban és Nagy-Britanniában.

Alacsony kockázatúnak, vagyis olyan országnak, ahol másoknál már többet tettek az öregedés hatásainak ellensúlyozásáért, tekinthető Ausztria, Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Svédország. (MTI, ú)

Európa lakossága zsugorodik és öregszik

Berlin. A világ lakosságának alakulását vizsgáló tekintélyes német alapítvány, a DSW idei jelentése szerint évente mintegy nyolcvanmillióval növekszik a földkerekség népessége. Jelenleg csaknem 6,6 milliárd nő, férfi és gyermek él a Földön, de ez a szám az előrejelzések szerint 2050-re meghaladja majd a 9 milliárdot. A növekedés azonban szinte kizárólag a fejlődő országokra korlátozódik.

A német kutatók szerint a legjelentősebb növekedés Afrikában, s elsősorban a Szaharától délre várható. Az itt élők száma kevesebb mint ötven év múlva a jelenlegi 767 millióról több mint a duplájára emelkedik majd. Némelyest lassabb, de mégis gyors ütemű lakosságnövekedést jósol az alapítvány Ázsiában is. Európa ezzel szemben igencsak hátul kullog, aminek legfőbb oka a tanulmány szerint az alacsony termékenységi ráta. Elsősorban ez a magyarázata annak, hogy az öreg kontinens lakossága évente mintegy 900 ezerrel csökken.

A német kutatók ugyanakkor rendkívül sötét képet festenek az afrikai növekedés kapcsán. A kontinens ugyanis aligha képes kiszabadulni a szegénység spiráljából. Épp ellenkezőleg, a lakosság gyarapodása tovább gyorsítja a szegénységet, ami azzal is jár, hogy az alapvető élelmezés, az oktatás és az infrastruktúra biztosítása emberfeletti erőfeszítéseket követel majd. (MTI)