Két Korea küzdelme az ukrán harcmezőkön

A dél-koreai média értesülései szerint Szöul katonai személyzetet és hírszerzőket küldhet Ukrajnába. Eszerint az Ukrajnában tartózkodó dél-koreai személyzet kihallgatóként és tolmácsként működne közre, amennyiben az ukrán erők észak-koreai katonákat fognának el. Emellett Kijevnek információkat szolgáltatnának az északiak katonai taktikájáról, doktrínájáról és műveleteiről.

Dél-Korea izmos hadiipara

A dél-koreai védelmi minisztérium közölte, „nyitott hozzáállással” fogja felülvizsgálni, hogy halált okozó fegyvereket szállítson Ukrajnának. Szöul ettől mindeddig elzárkózott, és csak humanitárius segélyt nyújtott Kijevnek. Ha ez bekövetkezne, akkor lehet, hogy az orosz vezetés többet veszít majd az észak-koreai segítséggel, mint amennyit nyer. Dél-Korea ugyanis Ázsia, sőt, az egész világ egyik legfejlettebb hadiiparával rendelkező országa. A dél-koreai termékek főleg kedvező ár-érték arányuk miatt kelendők: high-tech, mégis aránylag olcsó fegyverekről van szó. A koreai hadiipar emellett folyamatosan termelni tudná az utánpótlást: korábbi beszámolók szerint a koreai gyárak évi 200 ezer 155 milliméteres lőszert gyártanak – békeidőben. A logisztika fontosságát is hangsúlyozni kell: Dél-Korea járműgyártó nagyhatalom is, KIA és Hyundai terepjárók, teherautók sokaságával segíthetik az ukrán haderő mobilitását. Az ilyen gépekre nem csupán a fronton harcoló csapatoknak, hanem a háttérlogisztikát biztosító szervezeteknek is szüksége van.

Mitől tart Szöul?

A dél-koreai hírszerzés szerint Kim Dzsongun észak-koreai diktátor összesen 12 ezer katona küldését tervezi Ukrajnába, amelyből 1500 katona már az orosz Távol-Keleten van kiképzés céljából. Kim Hong Kyun dél-koreai külügyminiszter-helyettes arra figyelmeztette Georgij Zinovjev orosz nagykövetet, hogy Szöul „minden rendelkezésre álló eszközzel válaszolni fog” arra az értesülésre, hogy 1500 észak-koreai katona megérkeztett Oroszországba. „Ez nemcsak Dél-Koreát fenyegeti súlyosan, hanem a nemzetközi közösséget is” – mondta Kim. Moszkva ugyan próbálja arról meggyőzni az ázsiai országot, hogy „nem ellenük irányul” a Phenjannal való katonai együttműködés. Ám Dél-Korea láthatóan nem elégedett ezzel a magyarázattal, hiszen nagyon úgy néz ki, hogy Oroszország segít a nulláról felépíteni az észak-koreai drónerőket, Oroszország érzékeny repülőgép-ipari technológiákat ad át Phenjannak, Moszkva és Phenjan közt katonai szövetség létesül, melynek fejében háború esetén a két ország támogatná egymást.

Megszólalt a NATO

Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint az, hogy Phenjan csapatokat küld a frontra, „jelentős eszkalációt jelentene” a konfliktusban. Észak-Korea döntése miatt a dél-koreai elnök is egyeztetett Mark Ruttével, a brit külügyminiszter szöuli látogatásakor „meggondolatlannak és törvénytelennek” nevezte a történteket, és az Egyesült Államok és Japán is elítélte Moszkva és Phenjan katonai kapcsolatainak elmélyülését. „Észak-Korea részvétele megnyithatja az ajtót a nagyobb nemzetközi részvétel előtt a konfliktusban, ami potenciálisan több országot vonzhat be” – mondta Moon Seong-mok, a Koreai Nemzeti Stratégiai Intézet munkatársa.

Milliós hadsereg a diktátor mögött

A Kijevi Independent napilap október 21-én egy katonai hírszerzési forrásra hivatkozva közölte, hogy az orosz hatóságok 18 észak-koreai katonát vettek őrizetbe a Kurszki területen, miután elhagyták állásaikat. A kiképzést követően 18 katona több napra élelem és utasítások nélkül maradt egy erdőben, ami október 14-én dezertáláshoz vezetett. Jól ismert húzásához folyamodott a phenjani propaganda, hogy felmutassa, az országot vezető Kim Dzsongun harcias lépései népe akaratát tükrözik. Az észak-koreai állami média közölte, hogy a napokban mintegy 1,4 millió fiatal kérte felvételét a hadseregbe, egyúttal Dél-Koreát ostorozta, mondván, hogy provokatív dróntámadásával „a háború szélére sodorta” a két ország közti amúgy is feszült helyzetet. Kim Dzsongun diktatúrája nem először állít olyat, hogy nagy feszültségek idején a fiatalok maguk sürgetik besorozásukat – írta a Reuters. A hivatalos KCNA észak-koreai hírügynökség hozzátette: „Ha kitör a háború, a Koreai Köztársaság le lesz törölve a térképről”. Az állami média tavaly arról számolt be, 800 ezren jelentkeztek a hadseregbe, hogy az Egyesült Államok ellen harcolhassanak. 2017-ben pedig közel 3,5 millió munkás, párttag és katona önkéntes szolgálatra jelentkezéséről adott hírt. A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint Észak-Koreának 1,28 millió aktív katonája és mintegy 600 ezer tartalékosa van. 

(MTI, Portf., 444, Npsz)