<p>A gyorsnak tervezett nemzetközi hadjáratnak le kellett volna győznie az Iszlám Államot Irakban és Szíriában. Két év elteltével, 14 ezer légitámadás után sem látni a hadjárat végét.</p>
Két éve tart az Iszlám állam gyors lerohanása
2014 nyarán az Egyesült Államok hatvan ország részvételével szövetséget szervezett az Iszlám Állam ellen, és néhány hét alatt jelentős területeket szállt meg Szíriában és Irakban. Azóta az iszlamisták elveszítették területeik csaknem felét Irakban és 20 százalékát Szíriában. Szakértők az önhatalmúlag kikiáltott kalifátus bukását jósolják, de a csoport más téren megerősödött: világszerte elszigetelt támadások elkövetésére serkenti a híveit.
Sárkányfog-vetemény
„A szervezet sikeres átalakulást hajtott végre a hagyományos terrorszervezet irányába, és szüntelenül megújítja erőit” – mondta Charles Lister, a washingtoni Közel-Kelet Intézet elemzője a franciaországi, belgiumi és egyesült államokbeli merényletekről. „Eleve kudarcra ítélt harcot folytatunk, ha azt várjuk, hogy sikerül teljesen felszámolni az Iszlám Államot. Több évtizednyi erőfeszítés vár ránk” – vélte a szakértő.
Amikor Washington beszállt a harcba, az amerikai vezetők azt ígérték, hogy a beavatkozás rövid lesz. Barack Obama pedig – akit azzal az ígéretével választottak meg, hogy véget vet az iraki és afganisztáni háborúnak –, kitartott amellett, hogy országa légi támogatást és katonai tanácsadást nyújt, de a háborút a helyi erőknek kell megvívniuk. A szövetség mintegy 6500 katonát – többségében amerikaiakat – vonultatott fel, többségüket Irakban. Szíriában viszont a kurd és arab fegyveresek oldalán harcolnak, ahol a Bassár el-Aszad elnököt támogató orosz légicsapások csak bonyolították az öt éve tartó háborút.
Már csak néhány hét?
Bár sok ország vesz részt a szövetségben, a harc oroszlánrésze az Egyesült Államokra és néhány fontosabb országra hárul. Az afganisztáni, illetve a minap felújított líbiai légitámadások kapcsán a Pentagon azt közölte, a bombázások „hetekig, nem pedig hónapokig tartanak még”.
A nemzetközi szövetség július 6-ig 14 301 légicsapást hajtott végre, 9514-et Irakban és 4787-et Szíriában. A hadművelet költsége napi 11,9 millió dollár, azaz eddig mintegy 8 milliárd dollárt költöttek a hadjáratra.
Csak 55 civil áldozat?
A légitámadások fő célpontjai a dzsihádista vezetők, harcosok, járművek és a kőolajipari létesítmények. A bombázásoknak azonban számos civil áldozata van Szíriában és Irakban, bár a Pentagon szerint csak összesen ötvenöt. Sokak szerint ez az adat közel sem valós.
Az amerikai védelmi minisztérium több incidens ügyében is vizsgálatot folytat: ilyen volt az észak-szíriai Manbidzs körzetében júliusban végrehajtott légitámadás, amelynek állítólag számos civil áldozata volt. Az amerikaiak állítják, mindent megtesznek a „járulékos veszteségek” elkerülésére, a polgári személyek halála azonban tragikus következményekkel jár a dzsihádisták elleni harc egészét tekintve. Howard Gambrill Clark, a haditengerészet volt katonája, a washingtoni Stabilitás Intézet hírszerzési elemzője szerint a légitámadások több ártatlan civil halálát okozzák, és emiatt egyre nő a terroristák iránti szimpátia, és egyre többen állnak be a soraiba.
„Egyetlen olyan komoly terror-ellenes elemzőt sem ismerek, aki szerint az Egyesült Államok bármi mást tenne, mint hogy az erőszakos szélsőségesek számát szaporítja” – tette hozzá az elemző.
A The Washington Post amerikai napilap friss információi szerint az amerikai hadsereg kommandósai már közvetlen szárazföldi támogatást is nyújtanak – most első ízben – Líbiában az Iszlám Állam ellen harcoló erőknek, összehangolják az amerikai légicsapásokat és hírszerzési információkat szolgáltatnak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.