Késik az uniós misszió

Brüsszel. Elismerte az Európai Unió a múlt hét végén, hogy valószínűleg nem lesz képes júniusban átvenni Koszovó igazgatását az ENSZ-től. Ezzel megerősítette azt a széles körben elterjedt várakozást, hogy Koszovó biztonsági helyzete még egy ideig bizonytalan marad.

Az unió korábban eldöntötte, hogy Koszovóba delegálja EULEX nevű, főleg jogi, közigazgatási és rendőrségi szakértőkből álló misszióját. Brüsszel tervei szerint ez váltaná fel a jelenlegi ideiglenes ENSZ-igazgatást (UNMIK). Victor Reuter EULEX-szóvivő mindazonáltal közölte: tudatában vannak annak, hogy nehéz lesz az eredeti határidőre teljesen mű?kö?dőké?pessé tenni az EULEX-et. A szóvivő találgatásnak minősítette, hogy egy-, két- vagy akár négyhónapos csúszásról lehet-e szó. Csupán azt hangsúlyozta, hogy a missziónak a lehető legjobb feltételek között kell megkezdenie működését.

A túlnyomórészt albánok lakta Koszovó február 17-én egyoldalúan kikiáltotta elszakadását Szerbiától. A terület függetlenségét Szerbia és az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó tagsággal – így vétójoggal – rendelkező Oroszország azonban nem ismerte el, így a BT nem adta át a terület igazgatására vonatkozó felhatalmazást az EULEX-nek. Emiatt diplomaták magánbeszélgetésekben már hetek óta tarthatatlannak nevezték a 2200 fős EULEX-misszió működé?sének június 15-i megkezdésére kijelölt határidőt.

Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy a Koszovót 1999 óta igazgató UNMIK mikor vonul ki a területről. Oroszország az ENSZ-mandátum hiányára hivatkozva megkérdőjelezi az EU-misszió törvényes voltát, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár pedig közölte: tudomásul veszi, hogy az EU segítséget szeretne kérni az ENSZ-től. Így kérdéses, hogy az UNMIK és az EULEX hogyan működhetne együtt. Joachim Rücker, az UNMIK főnöke áprilisban arról beszélt, hogy szervezete mindaddig fenntartja jelenlétét Koszovóban, amíg hatályban marad az ENSZ 1244. számú határozata. Emiatt az EULEX nem veheti át az UNMIK irodáit és járműveit.

Diplomaták szerint ha az UNMIK június után is Koszovóban marad, úgy megszilárdulhatna a volt dél-szerbiai tartomány „pu?ha” felosztása. Úgynevezett „UN?MIK-föld” jönne létre a szerb kisebbség által lakott koszovói területeken – ezeket az ENSZ igazgatná –, és „EULEX-föld” a többi részen, vagyis a többségi albánok által lakott vidékeken az uniós misszió felügyelné a helyi rendőrséget, és tartana készenlétben saját rohamrendőrséget.

Ambíciózus célok

Pristina. Bár Koszovó függetlensége megosztotta az uniót, olyannyira, hogy a 27-ből eddig csak 18 tagállam ismerte el, a pristinai vezetést mindez szemmel láthatóan nem zavarja. Hajredin Kuci, a koszovói kormány miniszterelnök-helyettese nemrégiben merészen kijelentette: „Függetlenségünk kikiáltása után elsődleges célunk az EU-hoz való csatlakozás. A csatlakozás egyszerre jelent nagyobb prosperitást, demokratizálódást és biztonságot az or?szágnak.” Szerinte Pristina célja az, hogy 2015-re az EU tagja legyen. Kuci utalt rá: Koszovó már nemzeti szimbólumainak megválasztásakor is jelezni kívánta uniós elkötelezettségét: a pristinai vezetés több elképzelés közül a kék alapon, az ország térképe körül öt csillagot szerepeltető megoldást választotta. (ú)