Keressük azt, ami összeköt

Budapesten a központi állami rendezvények sorát a hagyományoknak megfelelően az idén is a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonás és koszorúzás nyitotta meg. Ezt követően a Nemzeti Múzeum kertjében tartottak ünnepséget, melynek szónoka Áder János, az Országgyűlés elnöke volt. A fővárosi ünnepségek délután a Nemzeti Színháznál folytatódtak, ahol kulturális programokkal várták a megemlékezőket. Este fél nyolckor megnyitották a Nemzeti Színházat, ünnepi beszédet Mádl Ferenc és Törőcsik Mari, a nemzet színésze mondott. Az egyes parlamenti pártok, különböző szervezetek is tartottak megemlékezéseket.

A Nemzeti Múzeum kertjében, nyolcvanezer résztvevő előtt Áder János hangsúlyozta: Százötvennégy évvel ezelőtt, 1848. március 15-én nemet mondtak a múltra, igent a jövendőre, s lám, a jövő elkezdődött. „Most újra eljött az idő, hogy a nemzet eggyé váljon. Csak egy lépés választ el minket attól, hogy Magyarország Európával újra egyesüljön, csak egy történelmi pillanat, hogy a határainkon túli magyarokkal egy széles, európai haza keretein belül összekapcsolódjanak az egymást elveszített nemzetrészek” – fogalmazott.

Medgyessy Péter, az MSZP kormányfőjelöltje a tokaj-hegyaljai Monokon, Kossuth Lajos szülőháza előtt, az MSZP országos központi ünnepségén, sok ezer résztvevő előtt leszögezte: csak akkor válhat Magyarország sikeres európai országgá, „ha nem a különbségeket keressük egymásban, hanem azt, ami összeköt bennünket”. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy 10 millió magyar ember ma többre képes, mint kétszer 5 millió, főként akkor, ha nem egymás ellen, hanem összefogva, közös célokért dolgozik. A 200 éve született Kossuth Lajos példájára hivatkozva közölte: aki szereti a hazáját, az az egész hazát szereti. Emlékeztetett: Kossuth Lajos nem erőből politizált, a józan ész vezette rá, hogy szomszédjainkkal békességben kell élnünk, mert a béke és a megegyezés teremti a fejlődést, a haladást és a gazdagodást.

Nyugodtan és méltóságteljesen ünnepelték meg a romániai magyarok 1848. március 15. évfordulóját. A magyarlakta területeken megemlékezéseket, koszorúzásokat, felvonulásokat szerveztek, mindenütt felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi köszöntőjét. Nastase üdvözletében hangsúlyozta: „El kell ismernünk, hogy az 1848-as forradalmi célok számunkra olyan alapot jelentettek és jelentenek ma is, amelyre támaszkodva közösen építhetjük jövőnket. Minden állampolgár szabadságának, egyenlőségének és jólétének eszméje ma is változatlanul időszerű. Meggyőződésem, hogy ez így lesz mindaddig, amíg egy demokratikus államban élünk. A történelmi körülmények nem tették lehetővé, hogy akkori összefogásunk sikerrel járjon. De máig legnagyobb nyereségünk az, hogy tudatosult mindannyiunkban: csak jóhiszeműen együttműködve tudjuk legyőzni az előttünk álló nehézségeket és csak így tudjuk elérni közös céljainkat.” Sepsiszentgyörgyön Markó Béla, az RMDSZ elnöke így emlékezett: „Sokfélék voltak az akkori magyarok, de mindannyiukra szükség volt a szabadságharcban, együtt kellettek a történelemnek. Azért csodálatos ma is a szabadságharc emléke, mert akkor nemcsak szavakkal, de tettekkel is sikerült megvalósítani a magyar nemzet egységét.” Az RMDSZ elnöke szerint más eszközökkel ugyan, de hasonló célokért kell együtt küzdeni ma is. Bárhol is éljenek a magyarok a világban, együtt és csakis együtt alkotják a magyar nemzetet. Ebbe a nemzetbe lehet befogadni másokat, de kizárni belőle senkit sem lehet. Külön kiemelte, hogy a romániai magyarságot még sok minden elválasztja a román többségtől, de lassan-lassan annak is itt lenne az ideje, hogy Petőfi Sándorék igazságát újra felfedezze ki-ki magának: ami az egyik nemzetnek jó, az jó lehet a másiknak is.

A kolozsvári magyarok ünnepét nem tudta megzavarni a szélsőségesen magyarellenes Nagy-Románia Párt, amely mostani soros provokációjaként épp erre a napra időzítette annak megünneplését, hogy a kincses város élén tizedik éve a párt jelenlegi főtitkára, Gheorghe Funar áll polgármesterként. (m, ú)

Orbán Viktor üzenete a határon túli magyarokhoz

Budapest. „A magyar név megint szép lesz“ – üzente 154 évvel ezelőtt a forradalom a magyarságnak. És a magyar név 1848-ban megint szép lett, mert elődeink saját erejükből megvalósították, s a túlerővel szemben sokáig sikeresen védelmezték azt, amiben hittek: a szabad, független, polgári Magyarországot. Az új évezred második március 15-éjét ünnepeljük. Végleg magunk mögött hagytuk a XX. századot, mely különösen próbára tette a magyarokat. Elviseltünk kilenc rendszerváltást. Túléltünk hat államformát, négy határrevíziót, három forradalmat, két világháborút és kibírtuk, hogy háromszor léptek idegen csapatok az ország területére. Amit túlélünk, erősebbé tesz bennünket. Ezért a mostani március 15-e már a bizakodás és az örömteli előretekintés ünnepe. A mai napon egy gyarapodó, sokasodó, erős, független, szabad nemzetet ünnepelünk. Egy nemzetet Európa szívében, amelyet magukban bízó, szabad és büszke emberek építenek maguknak a saját szájuk íze szerint. Egy nemzetet, amely az idegenbe szakadt és az anyaországban élő magyarok közös otthona. A 12 pont szellemében kívánok mindannyiuknak szép és emelkedett közös ünneplést. Legyen béke, szabadság és egyetértés.