Kényszerpihenon az uniós alkotmány

A csúcs résztvevoi ugyanakkor egyetértettek abban, a ratifikációs folyamatnak folytatódnia kell. Az alkotmányos szerzodést nem tárgyalják újra, de most az eddig történtek átgondolásának, a dokumentum megmagyarázásának és megvitatásának idoszaka következik. Mint Juncker mondta, egyértelmu, hogy a ratifikálás befejezésére megszabott 2006. november elsejei dátum nem tartható, sot, az állam- és kormányfok szerint 2007 közepe elott nem várható e folyamat lezárása. Abban is egyetértés volt a csúcs résztvevoi között, hogy azokban az államokban, ahol népszavazáson akarják jóváhagyatni az alkotmányt, több idore lesz szükség a dokumentum megmagyarázására, megvitatására, mint ahol parlamenti úton döntenek. Mindenesetre minden ország maga határozhat arról, mikorra akarja kituzni a népszavazást vagy parlamenti voksolást ebben az ügyben. Az állam- és kormányfok pedig az osztrák EU-elnökség ideje alatt (ez 2006. január és június között lesz) áttekintik a kialakult helyzetet.

Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke mindehhez hozzátette, egyetlen tagállam sem kérte a ratifikálási folyamat végleges leállítását, még Franciaország és Hollandia se, ahol pedig május végén és június elején a szavazók elutasították a dokumentumot. José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy senki se javasolta az alkotmány újratárgyalását, s hogy Európa a most következo reflexiós idoszak alatt sem áll meg, nem fog megbénulni.

Kérdésekre válaszolva Juncker elmondta: a csúcson több vezeto is felvetette, el kell gondolkodni az EU további bovítésének tervein, de semmiféle döntés nem született. Ugyanakkor a román és bolgár felvételre tett kötelezettségvállalást az EU be fogja tartani, ezek nem kérdojelezodnek meg, bár a tervezett, 2007-es idopont megvalósulásához a románoknak és bolgároknak is végre kell hajtaniuk vállalt feladataikat. Ami pedig Törökország ügyét illeti, a luxemburgi miniszterelnök szerint errol most nem folyt részletes vita, de a megszólaló állam- és kormányfok többsége szintén a kötelezettségvállalások betartását hangsúlyozta.

A brüsszeli EU-csúcs döntése nyomán Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök rögtön bejelentette, hogy országa elhalasztja az eredetileg idén oszre tervezett népszavazást az EU-alkotmányról. Mint hozzátette, egyelore nincs új dátum a szavazásra. Jioí Paroubek cseh kormányfo szintén közölte, hogy javasolni fogja a cseh népszavazás áthelyezését 2006 végére vagy 2007 elejére. Luxemburgban pedig – az eredeti tervek szerint itt tartották volna a következo népszavazást ebben az ügyben, július 10-én – Juncker szerint a parlamentnek kell majd eldöntenie, módosítanak-e az idoponton. Portugália és arország szintén jelezte halasztási szándékát.

A csúcsértekezlet helyszínén hozzáférhetové vált zárónyilatkozat-tervezetbol kiderült: az EU a belso válság ellenére megerosíti az uniós tagságra készülo országok, valamint a fejlodo világ segítése iránti elkötelezettségét. Az állam- és kormányfok megerosítik azt a miniszteri döntést is, hogy tíz éven belül jelentosen – a régi tagországok esetében a bruttó nemzeti jövedelem 0,7 százalékára – emelik a fejlodo világnak szóló segítségnyújtást. A tavaly belépett új tagországok számára mindazonáltal alacsonyabb arányról, kötelezettség helyett pedig csak célkituzésrol van szó e téren, miután önnön felzárkózásuk is jelentos erofeszítéseket igényel. Az EU most sem foglalt állást Koszovó státusáról – errol nemzetközi egyeztetést tartanak az idén –, de arról igen, hogy területi egységének nem szabad változnia. Az EU soknemzetiségu és oszthatatlan Koszovóban gondolkodik, olyan státussal, amely a térség biztonságát és stabilitását erosíti. Az EU azt is fontosnak tartja, hogy a koszovói szerb lakosság teljes értékuen megtalálja a helyét a helyi intézményekben és a mindennapokban.

A közel-keleti helyzetrol a nyilatkozatban az áll, hogy a palesztin vezetésnek folytatnia kell a harcot a terrorizmus ellen, míg Izraelnek egyebek között az újabb telepek építésével, bovítésével kell felhagynia. Arra is sürgeti az EU mindkét felet, hogy tegyenek további erofeszítéseket a nemzetközi béketerv végrehajtása, a tartós béke elérése felé. (MTI, TASR)

Chirac bővítéssel kapcsolatos kételyei

Brüsszel. A francia elnök csütörtökön este Brüsszelben az EU-bővítés folytatását illetően a kételyeit hangoztatta. Jacques Chirac felvetette, érdemes-e folytatni a bővítést „addig, amíg a szervezetnek nincsenek olyan intézményei, amelyek hatékonyan működtetnék ezt a kibővített uniót”. Emellett javasolta, rendezzenek rendkívüli csúcstalálkozót „az Európai Unió és minden egyes tagország jövőjét érintő” alapvető kérdésekről. „Szükség van egy töprengési folyamatra is, amelynek során az Európa-tervet össze lehet békíteni az állampolgárokkal. (m)