Kelet-Líbia elszakadásával fenyegetőznek a lázadók

A 2011-ben még Moammer Kadhafi rendszere ellen harcoló Ibrahím Dzsatrán és hívei négy fontos olajkikötőt foglaltak el Kelet-Líbiában, amelyeket közel egy éve tartanak az ellenőrzésük alatt. Dzsatrán áprilisban megállapodást kötött a kormánnyal az olajkikötők megnyitásáról, és mérsékelte harcias retorikáját is, most azonban kemény hangnemre váltott: kilátásba helyezte a keleti országrész függetlenségének kikiáltását.

A nyugati Miszráta városához kötődő fegyveres csoportok előzőleg, augusztusban elfoglalták a szintén nyugaton lévő fővárost, Tripolit, ismét összehívták a lejárt mandátumú korábbi, iszlamista parlamentet, és átvették az ellenőrzést a központi állami intézmények fölött.

A megválasztott és nemzetközileg elismert törvényhozás, a képviselőház a keleti Tobrukban, a kormány pedig Beidába telepedett át. A líbiai legfelsőbb bíróság csütörtökön azonban alkotmányellenesnek nyilvánította a választást, és érvénytelenítette a testület mandátumát, tovább mélyítve ezzel az észak-afrikai ország megosztottságát.

"Ha a világ elismeri a (rivális) nemzeti általános kongresszust, kénytelenek leszünk kikiáltani a keleti országrész függetlenségét" – áll a Dzsatrán által vezetett csoport közleményében. Ez utóbbi szerint a csoport közelebbről meg nem nevezett törzsi vezetők nevében is beszélt.

Líbia nyugati szövetségesei pénteken mély aggodalmukat fejezték ki az ország megosztottsága miatt. Az Egyesült Államok, Kanada és hat európai ország – közöttük Franciaország és Nagy-Britannia – közös közleményben szólította fel a Líbiában egymással rivalizáló feleket, hogy szüntessenek be minden hadműveletet, és ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek tovább mélyítenék a megosztottságot. A közlemény szerint a nyolc ország "figyelmesen tanulmányozza" a líbiai legfelsőbb bíróság csütörtöki döntését és annak következményeit.