Kék kártya a bevándorlóknak

Az utóbbi hónapokban tucatnyi szakmai konferenciát is rendeztek e témáról, amely az elkövetkező években az unió egyik prioritása lesz. E rendezvényeken csak abban volt egyetértés, hogy keresni kell a megoldásokat, szinte minden másban jelentősek voltak a véleménykülönbségek. Amin nem is lehet csodálkozni, hiszen egymással ellentétes folyamatokat, érdekeket kellene koordinálni, egyensúlyba hozni.

Ellenőrzött bevándorlás

Az utóbbi hetek egyik vezető témája, hogy az EU brüsszeli kormányzata jelentős nagyságrendben szeretne a fejlődő világból képzett munkaerőt csábítani az unióba. Viszont a másik ilyen fontos téma, hogy az unió mindenképpen vissza akarja szorítani az illegális bevándorlást, Spanyolország már nemzetközi (uniós) segítséget is kért, mert egyedül nem tud megbirkózni a partjait évente több tízezres nagyságrendben elárasztó szegény afrikaiak tömegeivel.

Az illegális bevándorlás visszaszorítására az Európai Bizottság milliárdos programokat dolgozott ki és fog még kidolgozni, a pénzt egyrészt propagandára és segélyek, támogatások folyósítására költi az érintett afrikai országokban, másrészt az úgynevezett nemzetközi tengeri rendőrség felállítására.

Az unió tehát megválogatná, hogy kit enged be, csak a képzett munkaerőre van szüksége, amit a fejlődők érthetően nem vesznek jó néven, és az a legkevesebb, hogy agyelszívással vádolják az uniót. Az ellenőrzött bevándorlás ellen szól az is, hogy az utóbbi években – különösen 2001.szeptember 11-e, majd Madrid és London után – az európai országokban általában nőtt az idegenellenesség.

Franco Frattini igazságügyi biztos az amerikaihoz hasonló rendszer bevezetését kívánja kezdeményezni a képzett munkaerő becsalogatása érdekében. Egy közelmúltbani lisszaboni konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy míg az Egyesült Államokban – a zöld kártya rendszerének köszönhetően – a bevándorlók 55 százaléka képzett munkavállaló, addig ugyanez az arány az unió esetében mindössze 5 százalék. Frattini azzal érvelt, Európa számos területen küzd munkaerőhiánnyal, ahova igényelné a képzett munkaerő beáramlását.

Csak két évre szólna?

Az általa javasolt kék kártya – nevét az unió zászlajának színéről kapná – számos munkavállalással és tartózkodással kapcsolatos joggal ruházná fel tulajdonosát: gyors beutazást és ügyintézést biztosítana, és – elképzelése szerint – kétéves tartózkodást tenne lehetővé. A dokumentum érvényességét meg lehetne hosszabbítani, és az bizonyos idő elteltével nem csak az adott tagállamban, hanem más országokban is biztosítaná a szabad munkavállalást.

A közvélemény ellenzi

Frattini másik javaslata kiszélesítené a legális bevándorlók szociális és foglalkoztatással kapcsolatos jogait, közelítve jogállásukat az uniós állampolgárokéhoz. A biztos szerint tavaly januárban megközelítőleg 18,5 millió harmadik országbeli lakost regisztráltak az unióban, ami az EU összlakosságának közel 4 százalékát jelenti. Egyébként Frattini irodája nemrégiben cáfolta a Financial Times azon értesülését, hogy a biztos 20 millió bevándorló előtt akarja megnyitni az utat az EU-ba a következő évtizedekben. A közlemény szerint számokat egyelőre nem lehet mondani.

Új kezdeményezés

A tervek szerint Frattini a javaslatát hivatalosan csak október 23-án terjeszti elő, az eddigi reagálásokból valószínűnek tűnik, hogy több tagország tetszését sem fogja elnyerni. A munkavállalási jogot igen szűkmarkúan mérő Németország gazdasági minisztere például kifejtette, Berlin kizárólag csak bizonyos speciális esetekben képes nagy mennyiségben fogadni külföldi munkavállalókat.

Pár nappal az említett lisszaboni konferencia előtt Benita Ferrero-Waldner külkapcsolatokért felelős EU-biztos a Die Weltnek nyilatkozva szintén az unió tagországaiba való bevándorlás megkönnyítését sürgette. Három indokként ő is három jelszót említett: az illegális bevándorlás megfékezése, a törvényes bevándorlás támogatása, a munkaerőhiány enyhítése. Hozzátette, hogy Brüsszel máris új kezdeményezést dolgoz ki, „mobilitási partneri viszonyt“ ajánlva. Szerinte a külföldi munkavállalók befogadása mérsékelné az európai társadalmak elöregedésének hatásait, és a gazdasági növekedéshez is hozzájárulna.

Egyszerűbben vízumot

Mivel azokban a nyugat-európai országokban, ahol már most is magas a bevándorlók aránya, sem a közvélemény, sem pedig – általában véve – a jobboldali pártok nem támogatják a bevándorlás megkönnyítését, a konzervatív osztrák politikus is azzal érvelt, hogy a bevándorlás, illetve az egyidejű munkavállalás engedélyezése csak meghatározott időre szólna.

„Közös előterjesztésről lenne szó, de végül is minden tagország maga dönthet majd arról, hogy hány bevándorlót kész befogadni, továbbá mely területeken kíván számukra munkavállalási engedélyt biztosítani.“ Hozzátette azonban, hogy mindezzel párhuzamosan a vízumeljárás egy?szerűsítésével is könnyítenék a bevándorlást. (-nák, mti)

Növekedés csak a bevándorlással

Brüsszel. Az európai népesség mindenekelőtt a bevándorlás révén növekszik – állította az EB migrációval és integrációval foglalkozó, szeptember közepén ismertetett éves jelentése. A dokumentum szerint a kilencvenes évekhez képest megduplázódott a bevándorlók száma az unióban. A múlt század utolsó évtizedében évente 0,5–1 millió fővel többen vándoroltak be az unióba, mint ahányan távoztak onnan. 2002 óta ez az úgynevezett nettó migráció 1,5–2 millió fő körül van. Egy 2006 januári összesítés szerint akkor külső országokból 18,5 millióan éltek az EU-ban, ez a 493 milliós uniós népesség 3,8 százaléka volt. (MTI)