Katonai képességek

George Bush a fejlesztés egyik fő szorgalmazójaReuters-felvételA NATO már idén tavasszal, a reykjavíki külügyminiszteri értekezleten megtette az első lépést a hidegháború utáni korszak új biztonsági kockázatainak kezelésére, amikor leszögezte, hogy a „NATO-nak képessé kell válnia olyan csapatok bevetésére, amelyek gyorsan el tudnak jutni bárhová, ahol szükség van rájuk, képesek időben és térben hoszszan tartó műveletekre és bárhol elérik céljaikat”. A külügyminiszterek hozzátették, hogy ehhez új katonai képességek kifejlesztése szükséges, elsősorban stratégiai légiszállító kapacitás és olyan korszerű tűzerő, amely lerövidíti a fegyveres konfliktus idejét és kevesebb emberéletet követel. A szövetség előzőleg a jubileumi washingtoni csúcson, 1999-ben is elfogadott egy ilyen programot védelmi képességfejlesztési kezdeményezés (DCI) néven, ám ez lényegében nem érte el célját. A szövetség legtöbb tagja ugyanis még mindig a Szovjetunió széthullásával kezdődött nagy biztonsági eufória állapotában volt. A DCI összesen 58 haditechnikai fejlesztési célt fogalmazott meg, senki sem vállalt konkrétan feladatokat és végül gyenge félsikerrel zárult az egész. Ebből okulva a szövetség most nyolc fejlesztési célra összpontosítja az erőfeszítéseket, ezek 5-15 évre kijelölik a katonai képességek fejlesztésének programját és ezt már nem kezdeményezésnek nevezik, hanem a Prágai kötelezettségvállalás a címe. A katonai tervezők által kijelölt és a védelmi miniszterek által jóváhagyott irányok és célszámok alapján több felajánlási konferenciát tartottak, majd azok birtokában a tervezők felmérték, hol mutatkoznak túlajánlások és miben maradtak hiányok, amelyeket újabb felajánlásokat kérve igyekeztek áthidalni. Az említett nyolc fejlesztési cél a következő:

1. A szárazföldi terep légi felderítési rendszere: a tervezés 2005-re elkészül.

2. Stratégiai légiszállítás: a kitűzött kapacitás – 200 nagy gép – csak 2008 után teljesül az Airbus leendő A400M gépeinek legyártásával. Addig áthidaló megoldásként legalább húsz gép kell és Németország vállalja egy lízingprogram irányítását, amellyel Boeing C17 típusú gépeket bérelnek.

3. Célra vezérelhető lőszerek: elsősorban olyan légi indítású rakétákról van szó, amelyek bármilyen időjárási viszonyok között nagy találati pontosságra képesek. Ezekből halmoz fel a NATO egy közösen igénybe vehető készletet – itt is probléma az időtényező, mert nincs elég a piacon. Ennek a fegyverzetnek a beszerzése is egy irányító állam vezetésével történik majd.

4. A csapatok védelme vegyi, biológiai, sugár- és nukleáris támadással szemben: a cél itt fokozatosan felszerelni mentesítő, védő és gyógyító eszközökkel a szövetséges csapatokat. A célok teljesítése nemzeti keretekben biztosítottnak látszik.

5. Távközlés, vezénylés, ellenőrzés: a felajánlások elégségesek.

6. Harcoló egységeket kiszolgáló technikai csapatok: utász, hídverő, szállítóeszközök és csapatok.

7. Ellenséges távközlés zavarása: nagy műszaki fejlesztésre van szükség, még nincs meg a beszerzési forrás.

8. Légi üzemanyag-utántöltés: öszszesen száz ilyen gép kellene.