Kairó/Dubaj/Jeruzsálem. Nabíl Amr palesztin tájékoztatási miniszter szerint az izraeli hadseregnek a Gázai övezetből való kivonásáról folyó tárgyalások azon akadtak el, hogy Izrael ragaszkodik egy létfontosságú ellenőrző pont megtartásához a palesztin területek északi és déli része között.
Karnyújtásnyira az első megegyezéstől
William Burns, Washington közel-keleti megbízottja tegnap megerősítette, hogy George Bush amerikai elnök eltökélt a közel-keleti béke megteremtését célzó útiterv végrehajtása iránt. Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel Kairóban folytatott tárgyalásai után Burns újságíróknak kijelentette, hogy Bush elnök elkötelezettségét tükrözi Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó hét végére tervezett közel-keleti látogatása is, amelyet Colin Powell külügyminiszter térségbeli útja előzött meg. A szintén Kairóban tárgyaló Joschka Fischer német külügyminiszter tegnap arról beszélt, hogy Európának fontos szerepet kell játszania az útiterv megvalósításában és annak ellenőrzésében. Fischer, aki a négyek – az EU, az USA, az ENSZ és Oroszország – által az izraeli–palesztin konfliktus lezárásra kidolgozott útiterv megvalósítása céljából folytat tárgyalásokat a térségben, arra sürgette a terv négy kidolgozóját, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a mérsékelt arab államokkal a béketerv megvalósítására. Jordánia is felajánlotta jószolgálatát, elsősorban annak érdekében, hogy létrejöjjön a tűzszünet Izrael és a különféle palesztin csoportok között. II. Abdalláh uralkodó kijelentette, hogy országa képes segédkezet nyújtani, de előtte Izraelnek komoly lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy leállítsa a kivégzéseket, a tömeges büntető intézkedéseket és a palesztinok házainak lerombolását. II. Abdalláh annak a véleményének adott hangot, hogy az útitervet meg fogják valósítani. Úgy vélte, az előrehaladás nehéz lehet, de lesz előrelépés, mivel nincs más alternatíva. Bahrein tegnap bejelentette, hogy hajlandó kapcsolatokat kiépíteni Izraellel, amint a zsidó állam békét köt arab szomszédaival.
Az állítólag közeli megoldások ellenére az izraeli hadsereg a tegnap hajnalban is lecsapott a körözött palesztinokra. A katonák több mint száz palesztint vettek őrizetbe a ciszjordániai Hebronban, ahol a Hamász-aktivisták felkutatására irányuló razziát indítottak. Az izraeli csapatok összecsaptak palesztin fegyveresekkel, majd lezárták az óvárost. A hadsereg közleménye szerint a Hamász Hebron térségében működő sejtjei 52 izraeli halálát okozó merényletekért, köztük a június 11-i jeruzsálemi autóbusz-robbantásért felelősek. A buszmerénylet az öngyilkos merénylőn kívül 17 ember életét oltotta ki, a sebesültek száma több mint száz volt. A Palesztin Hatóság álláspontja szerint a hebroni bevonuláshoz hasonló izraeli akciók aláássák azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel a szélsőséges palesztin szervezeteket tűzszünet betartására igyekszik rávenni. Izrael viszont fenntartja magának a jogot a cselekvésre mindaddig, amíg a palesztin vezetés be nem bizonyítja, hogy ellenőrzése alatt tudja tartani a szélsőséges szervezeteket, élükön a Hamásszal.
A Hamász támogatásával vádolják Párizst
Washington. Amerikai tisztségviselők szerint a francia hatóságok szemet hunynak a Hamász számlájára Franciaországban végzett pénzgyűjtő tevékenység fölött. A Time magazin külügyi tisztségviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Franciaország hátráltatja az EU erőfeszítéseit az Izrael elleni öngyilkos akciókért felelős palesztin szervezet tevékenységének visszaszorítására. „Számos hírszerzési adat utal arra, hogy a franciák a Hamász egyik finanszírozási csatornájává váltak, és egyszerűen nem hozzák meg a kért intézkedéseket” – mondta a washingtoni külügyi illetékes. (MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.