Júliusban Magyar Gárda-per

Mohácsi Zsuzsanna közlése szerint a per iratai április 8-án érkeztek meg a táblabíróságra, a tárgyalás időpontját a beavatkozásra vonatkozó fellebbezési kérelmek elbírálása után tűzték ki.
    A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatására irányuló polgári per a Fővárosi Bíróságon tavaly márciusban kezdődött. A perben tavaly decemberben született meg az elsőfokú, nem jogerős ítélet, miután az ügyet tárgyalni kezdő bírót megfenyegették és emiatt új bírót kellett kijelölni.
    A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezetnek tavaly december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi a feloszlatását. Az ügyészség szerint a magyar gárda tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.
    A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletével tavaly decemberben oszlatta fel. Akkor szóbeli indoklásában az ügyben eljáró bíró azt mondta: a magyar gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott. Az ott elhangzott beszédek többek között a "cigánybűnözést" állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát.
        Közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfő, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a tavaly decemberi felvonulást - emlékeztetett a bíró az elsőfokú ítélet kihirdetésekor.
    Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után azt mondta: nyilvánvalóvá kell tenni, hogy amit a közvélemény gárdaként ismer, az nem volt tárgya a pernek. Az egyesületet oszlatta fel a bíróság, amit nem fogadnak el, és minden hazai, illetve nemzetközi bírói fórumot igénybe vesznek, ha szükséges. A szervezet pedig mindenképpen folytatni akarja tevékenységét.