Juhász Ferenc csak két napot kapott Robertsontól

Washington. Két nappal hivatalba lépése után Juhász Ferenc magyar védelmi minisztert „sokkolta” bemutatkozó látogatása Brüsszelben, George Robertson NATO-főtitkárnál – olvasható a The Washington Post tegnapi számában. Keith B. Richburg budapesti tudósításban idézi a minisztertől a NATO-főtitkár szavait, aki ujjaival az asztalon dobolva mondta: teljesítsék a fegyveres erőik korszerűsítésére és jobb felszerelésére tett ígéreteiket. További késlekedésre nincs idő. „Két nappal hivatalba lépésem után történt. Az új kormányok általában 100 nap türelmi időt kapnak” – mondta Juhász Ferenc a lap szerint. Az új kormány azonban nem kapott türelmi időt, Magyarország roskadozó katonai struktúrájával több szempontból is gyenge láncszem a NATO-szövetségben – írja a lap munkatársa. Egy szövetséges nyugati ország diplomatáját idézi név nélkül: „Magyarország nem egy katonanemzet. 1456 óta nem nyertek egyetlen csatát sem és nagyon kicsi a katonai kiadások támogatottsága.” Az idézett diplomata dicsérte az új kormányt, amiért a katonai kiadások növelését ígérte, de megjegyezte, mindez egyelőre ígéret – az új kormány ígéretek egész sorát tette, amelyek nagyon költségesek.

1999-ben, csatlakozásakor számos NATO-tag jó szövetségest látott Magyarországban, amely a Jugoszlávia elleni légi hadjárat kezdetén azonnal megnyitotta légterét a szövetség harci gépei előtt. Azóta azonban, mint Juhászt idézte a lap, megbízhatatlan partnerként kezelik. A The Washington Post szerint Juhász Ferenc az előző kormányt hibáztatja, amiért elhanyagolta a hadsereg szerkezeti átalakítását: négy éven át nem volt jelentős új eszközbeszerzés, aminek következtében „óriási a technológiai elmaradás”. A létszámcsökkentés következtében számos egység alkalmatlan a bevetésre. A hadseregnek nincs védelmi felszerelése a vegyi és biológiai támadások ellen. A kommunikációs rendszer elavult és a magyar katonáknak nyelvi nehézségei vannak a NATO-partnerekkel való kommunikációban.

Nem mintha Magyarország nem költött volna a védelemre az utóbbi években – az évi 1,08 milliárd dollár, azaz a hazai össztermék 1,75 százaléka tiszteletre méltó arány európai mércével mérve, de a pénz nagy részét rosszul használták fel – mondják az idézett illetékesek. ĺgy például az előző kormány nagy összegeket fordított arra, hogy tanulmányozzák a tengeri szállítási képességek megteremtésének lehetőségét, noha Magyarország szárazföldi ország. A tudósítás szerint Juhász Ferenc elmondta, sokkoló volt számára látni, hogy csak két ország nem vett részt a terrorizmus elleni afganisztáni háborúban, amikor az Egyesült Államok a szövetségesek segítségét kérte, az egyik Izland volt, amelynek nincs hadserege, a másik pedig Magyarország. Az új kormány bejelentette, 16 százalékkal növeli a védelmi kiadásokat, összegét mintegy 1,2 milliárd dollárra emelve. A pénz jelentős részét technikai korszerűsítésre és szerkezetátalakításra fordítják. Juhász Ferenc azt tervezi, hogy amerikai és brit segítséggel felmérik, hosszú távon Magyarország milyen képességekkel járulhat hozzá a NATO működéséhez. Ez a vizsgálat azonban csak hónapokkal a NATO novemberi csúcstalálkozója után fejeződik be.

A szerző értékelése szerint az új tagok közül a hadsereg korszerűsítésében és átalakításában Lengyelország jutott a legmesszebbre, Magyarország teljesítette a legkevesebbet, míg Csehország valahol a kettő között helyezhető el.