Jorge Mario Bergoglio argentin bíboros a 266. pápa Ferenc néven

A 266. pápa a Ferenc nevet választotta, így I. Ferenc néven foglalja el - első latin-amerikaiként - Szent Péter trónját.

    Jorge Mario Bergoglio Buenos Aires 76 éves jezsuita érseke. Szinte az egész karrierjét a hazájában, Argentínában töltötte. Állítólag ez a szerényen a háttérbe húzódó, alázatos bíboros kapta a második legtöbb szavazatot 2005-ben, XVI. Benedek megválasztásakor. Bergoglio javára írják az argentin katolikus egyház megújítását, amely az egyik leginkább konzervatív volt Latin-Amerikában.

Az eredményes szavazás jeleként szerdán 19 óra 6 perckor szállt fel a fehér füst a Sixtus-kápolna kéményéből, majd megszólaltak a harangok is, először a Szent Péter-bazilikában, majd egész Rómában, amelyek megerősítették az új pápa megválasztásának tényét.

    A várakozásoknak megfelelően a pápaválasztó bíborosok gyors döntést hoztak: már a második napon, az ötödik szavazási fordulóban döntést tudtak hozni az új egyházfő személyéről.      A Szent Péter téren várakozó tömeg - hívők, zarándokok és kíváncsiskodó turisták vegyesen - üdvrivalgásban tört ki a fehér füst láttán. A hideg eső ellenére várhatóan százezrek lesznek már a téren, mire az új pápa megjelenik a Szent Péter-bazilika erkélyén.     A bíborosok dékánja két kérdést tett fel megválasztása után az új egyházfőnek. Az első: elfogadja-e kánoni megválasztását? Mivel a jelölt az első kérdésre igennel válaszolt, azonnal az egyház pápája és Róma püspöke lett. A második: milyen néven lehet szólítani?      Ezt követően az új pápa átment a Sixtus-kápolnából nyíló, "könnyek kamrájának" nevezett szobába, amely nevét annak köszönheti, hogy sok pápa itt engedett szabad folyást érzelmeinek, eltöprengve feladata nagyságán. Ezután magára öltötte a Vatikán saját szabója által készített fehér pápai öltözetet.      A bíborosok egyenként a pápa elé járultak, leróva előtte tiszteletüket. Ezt követi az új pápa személyének bejelentése a Szent Péter téren várakozó sokaság és a világ nyilvánossága számára. Ezt a francia Jean-Louis Tauran, a korelnök protodiakónus bíboros tette meg latinul a következő szavakkal: Habemus Papam (van pápánk). I. Ferenc pápa üdvözlő beszédeAz új pápa üdvözölte a hívőket a Szent Péter-bazilika erkélyéről. Úgy tűnik, a bíborosok a "világ végéről" választottak pápát - mondta szerda este a Szent Péter-téren összegyűlt tömeg előtt az új pápa. "Tudjátok, a konklávé kötelessége volt, hogy új püspököt adjon Rómának. Úgy tűnik, hogy bíboros testvéreim a világ végérre mentek érte (ezzel saját országára, Argentinára utalt). Köszönöm a fogadtatást" - mondta az új katolikus egyházfő.     A pápa hangsúlyozta: A római egyház, a püspök és a nép kezdje meg útját a testvériség, a szeretet és az egymás iránti bizalom szellemében. "Továbbra is imádkozzunk önmagunkért, egymásért , hogy érvényesüljön ez a nagy testvériség" - mondta I. Ferenc, kifejezve reményét, hogy ez az út gyümölcsöző lesz az evangelizáció szempontjából.      A pápa megemlékezett elődjéről, XVI. Benedekről, akiért imát mondott, és aki hivatalos vatikáni források szerint televízión kísérte figyelemmel a fehér füst felszállását, az új egyházfő megválasztásának a bejelentését, akárcsak I. Ferenc rövid beszédét.      "Most szeretnék áldást osztani, de egy szívességre kérlek benneteket. Mielőtt a püspök megáldaná a népet, én arra kérlek benneteket, imádkozzatok Istenhez,  hogy áldja meg a püspökötöket" - mondta a Szent Péter téren összegyűlt hatalmas, meghatódott tömeg előtt az új egyházfő.      A 20. század eleje óta kilenc pápát választottak a Vatikánban, a pápaválasztó konklávék időtartama 2-5 nap között mozgott.      Az előző katolikus egyházfők közül Joseph Ratzingert (XVI. Benedeket) 2005-ben a negyedik, Karol Wojtylát (II. János Pált) 1978 októberében a nyolcadik, Albino Lucianit (I. János Pált) ugyancsak 1978-ban, de augusztusban a negyedik "körben" választották pápává. ReakciókCameron: rendkívüli jelentőségű nap a katolikusok számáraTwitterüzenetben méltatta a szerdán megválasztott új katolikus egyházfőt a brit miniszterelnök. David Cameron a rövid üzenetben azt írta, hogy a világszerte 1,2 milliárd hívőt számláló katolikus közösség rendkívüli jelentőségű napjává avatta a szerdai napot "Őszentsége I. Ferenc pápa megválasztása Róma 266. püspökévé". Nagy-Britanniában 5,3 millió a katolikusok száma; ez a brit lakosságnak hozzávetőleg 9 százaléka. ENSZ-főtitkár: "közösek a célok"Gratulált megválasztásához az új pápának és a katolikusoknak az ENSZ-főtitkár: Ban Ki Mun hangsúlyozta, a világszervezet és az egyházfő céljai közösek a béke és a társadalmi igazságosság megteremtésében, valamint a szegénység és az éhezés elleni küzdelemben.Az ENSZ főtitkára szerdán New Yorkban meggyőződésének adott hangot, hogy az új pápa elődjéhez hasonlóan síkraszáll a vallások közötti párbeszédért.Úgy fogalmazott, hogy előre örül "az ENSZ és a Vatikán közötti együttműködés folytatásának őszentsége, Ferenc pápa bölcs vezetésével". Merkel gratulált az új pápánakGratulált az új pápának Angela Merkel német kancellár, és a latin-amerikai keresztényeknek is üzent szerda este. "Különösen együtt örülök a latin-amerikai keresztényekkel, hiszen most először áll közülük való a katolikus egyház élén" - mondta Berlinben a német kormányfő. Kiemelte, hogy a katolikus közösségen kívül is sokan várnak útmutatást az argentin Jorge Mario Bergoglio bíborostól, I. Ferenc pápától, és nemcsak hitbéli kérdésekben, hanem akkor is, ha a békéről, az igazságosságról és a teremtésvédelemről van szó. Angela Merkel egészséget és erőt kívánt az új pápának a hitet és az emberek javát szolgáló munkájában. A pápák névsora a XX. századtólA konklávé március  13-án megválasztotta a római katolikus egyház 266. fejét, I. Ferenc pápát. A pápaság, Európa legrégibb ma is fennálló intézménye közel kétezer éves történetre tekint vissza. A római katolikus pápák névsora a múlt századtól, az MTVA Sajtó- és Fotóadatbank összeállítása:256. XIII. Leó (Gioacchino Pecci)    1878. február 20-1903. július 20.257. Szent X. Piusz (Giuseppe Melchiorre Sarto)    1903. augusztus 4-1914. augusztus 20.258. XV. Benedek (Giacomo della Chiesa)    1914. szeptember 3-1922. január 22.259. XI. Piusz (Achille Ratti)    1922. február 6-1939. február 10.260. XII. Piusz (Eugenio Pacelli)    1939. március 2-1958. október 9.261. XXIII. János (Angelo Giuseppe Roncalli)    1958. október 28-1963. június 3.262. VI. Pál (Giovanni Battista Montini)    1963. június 21-1978. augusztus 6.263. I. János Pál (Albino Luciani)    1978. augusztus 26-1978. szeptember 28.264. Boldog II. János Pál (Karol Wojtyla)    1978. október 16-2005. április 2.265. XVI. Benedek (Joseph Ratzinger)    2005. április 19-2013. február 28. Érdekességek a pápaság történetébőlKi a római pápa?A pápa a római és a görög katolikus egyház feje. A szó a görög "pappasz" és a latin "papa" szóból ered, jelentése "atya". A címet első alkalommal Sziriciusz pápa használta 398-ban, a 7. századtól már csak a mindenkori római püspököt illeti meg. A pápa teljes, de ritkán használt címe Róma püspöke, Jézus Krisztus földi helytartója, Szent Péter apostolfejedelem utóda, az egyetemes egyház legfőbb papja, Nyugat pátriárkája, Itália prímása, a római egyháztartomány érseke és metropolitája, Vatikánváros államfője és Isten szolgáinak szolgája. A pápai főhatalom (primátus) tartalma: a pápáé a legfőbb törvényhozói, tanítói, bírói és kormányzati hatalom az egyházban. A katolikus egyház egyetemességének és egységének letéteményese a pápa. Kik az ellenpápák?    Ők a kánon szerint megválasztott pápával szemben választott pápák. Összesen 37-ről tudunk, az elsőt 217-ben választották Hippolütosz személyében, az utolsó Amade savoyai herceg volt, V. Félix néven (1439-49). Hány pápa volt?    A történészek között ma sincs teljes egyetértés abban, hogy hányan követték egymást Szent Péter székében az elmúlt közel kétezer évben, az Annuario Pontificio pápai évkönyv 265 pápáról tud. Közülük 81-et avattak szentté, 8-at boldoggá, de a második évezred 124 pápája közül csak 6-ot kanonizáltak. Ki lehet pápa?    Elvileg bármelyik felnőtt és megkeresztelt férfi, de a bíborosok utoljára 1378-ban, VI. Orbán személyében választottak saját körükön kívülről. Az utolsó pápa, aki megválasztásakor nem volt pap, a Medici családból származó X. Leó volt, őt 1513-ban a szavazás után négy nappal szentelték pappá. Utoljára 1831-ben volt példa arra, hogy nem püspök lett a katolikus egyház feje, XVI. Gergely felszentelésére csak négy nappal megválasztása után került sor. (A legenda szerint 855-ben VIII. János néven egy nőt választottak volna pápává, aki két év múlva egy körmenet során gyermeket szült és a tömeg agyonverte. Johanna nőpápa sokszor megcáfolt története újra és újra felbukkan - az igazi VIII. János 872-től tíz évig uralkodott és arról nevezetes, hogy ő volt az első meggyilkolt pápa.) Ki volt a legöregebb és a legifjabb pápa?    A leghosszabb ideig, 34 (avagy 37) évig Szent Péter volt Róma püspöke. A sorban második IX. Piusz (31 év, 7 hónap és 23 nap), a harmadik II. János Pál (26 év, 5 hónap, 17 nap.    A legrövidebb ideig, 13 napig VII. Orbán pápa uralkodott 1590-ben, a modern idők legrövidebb ideig kormányzó pápája I. János Pál, aki 1978-ban a megválasztása utáni 33. napon hunyt el.    A legfiatalabb, húszévesen megválasztott pápa IX. Benedek volt 1032-ben, a legöregebben, 85 évesen III. Celesztin pápa ült Szent Péter trónjára 1131-ben.    A leghosszabb interregnum két pápa megválasztása között két év, kilenc hónap és két nap volt, ennyi telt el IV. Kelemen 1268-ban bekövetkezett halála és X. Gergely megválasztása között. Hogy hívják a pápát?    A pápa nevét megválasztása után veszi fel (az új keresztnév azt jelképezi, hogy megválasztásukkor másodszor születnek és Krisztus új néven szólítja földi helytartóját). 533-ban történt először, hogy a pápa nevét megváltoztatta (Mercurius vette fel a II. János nevet). A szokás 955 óta vált hagyománnyá, az utolsó pápa, aki megtartotta eredeti nevét Marcello Cervini volt: ő 1555-ös megválasztása után a II. Marcell nevet vette fel. A nevekben semmilyen rendszer nincs, a választás általában a közvetlen előd, pártfogó vagy politikai példakép alapján történik. A legtöbbször előforduló pápanév a János (23-szor), ezt 16 Gergely és ugyanennyi Benedek, 14 Kelemen, 13 Leo és 12 Piusz követi. Két neve két pápának, I. és II. János Pálnak volt. A pápák közül három érdemelte ki a nagy jelzőt: Nagy Szent Leó (440-461), Nagy Szent Gergely (590-604) és Nagy Szent Miklós (858-867). Milyen nemzetiségűek a pápák?    Az eddigi 265 pápa közül 217 volt itáliai (közülük 103 Rómában született), 17 francia, 13 görög, 8 német, 6 származott Szíriából, 3 Afrikából, 2-2 volt portugál és spanyol, 1-1 angol, holland és spanyol, Szent Péter pedig galileai volt. Az 1978-ban megválasztott első lengyel pápa, II. János Pál előtt 456 évig csak olaszok ültek Szent Péter trónján, korábban 1522-ben a holland VI. Hadrián volt nem itáliai születésű. A három afrikai pápa közül az utolsó a 492-ben megválasztott I. Gelasius volt - érdekesség, hogy ő nevezte magát először Jézus Krisztus földi helytartójának. Még néhány érdekesség    Az első pápa, aki a Vatikánban lakott, III. Miklós (1277-1280) volt, ő építtetett a vatikáni dombon állandó pápai palotát.    Első pápaként VI. Pál (1963-1978) utazott repülőgéppel.    Az egyetlen pápa, aki száműzetésben hunyt el, Silverius volt (536-537), akit a bizánciak Palmarola szigetére száműztek és ott is halt meg.    A 265 pápa közül ötnek az unokaöccséből is pápa lett: IV. Jenő pápának II. Pál, III. Kallixtusznak VI. Sándor, II. Piusznak III. Piusz, IV. Sixtusznak II. Gyula, és X. Leónak VII. Kelemen volt oldalágon közeli rokona.    Az első, pápán végrehajtott sebészi beavatkozást 1503-ban jegyezték fel, ekkor II. Piusz bal lábának gyulladását igyekeztek két mély metszéssel enyhíteni. 

(Frissítés: 22:09)