Jól profitálnak belőlünk a britek

Munkások, köztük sok külföldi építőmunkás a Wembley stadion előtt. A felvétel márciusban készült, amikor leszakadt egy tetőszerkezet, és sok munkást evakuálni kellett – sérülés akkor nem történt.TASR/AP-felvételA Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) szerint az idei brit GDP-növekedés valószínűleg jelentősen felülmúlja a pénzügyminisztérium által jósolt 2-2,5 százalékos ütemet, és el fogja érni a 2,8 százalékot. Középtávon, ötévi időtávlatban is várhatóan 2,7 százalék lesz az évenkénti növekedés átlaga. A CEBR szerint ez elégséges adóbevételi többletet is termel ahhoz, hogy enyhíteni lehessen a brit közfinanszírozásra egyes területeken nehezedő nyomást.

Az EU kelet-európai tagállamaiból háromszor annyi munkavállaló érkezett a brit munkapiacra, mint amennyit a CEBR előzetesen jósolt, jóllehet a cég 200 ezres eredeti bevándorlási előrejelzése is magasabb volt más elemzők várakozásainál, a kormány becslését pedig egyenesen tízszeresen haladta meg. Az intézet szerint ténylegesen több mint 600 ezren jelentették be munkavállalásukat, és „az áradat még mindig nem ült el”, bár a cég azzal számol, hogy a következő években az újonnan érkezők száma már harmadával csökkenni fog.

A CEBR szerint a magasabbra várt növekedés miatt valószínű, hogy az Angol Bank tovább emeli jelenleg 4,75 százalékos alapkamatát. A cég azzal számol, hogy novemberben és februárban lesz egy-egy kamatemelés, és a kamatszint 5,25 százalékon tetőzik, de az ötéves előrejelzési időszak végéig is 5 százalék körül marad. A jelentős kelet-európai munkavállalás brit pénzügypolitikai hatásairól mindazonáltal megoszlanak a vélemények a londoni elemzői közösségben. Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég gazdasági előrejelző részlege nemrég azt írta, a több százezer kelet-európai új alkalmazott beáramlása – a bérleszorító hatás miatt – fél százalékponttal alacsonyabban tartja a brit jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként jelenleg állna. A CEBR egy korábbi elemzésében is az állt, hogy egyedül az új kelet-európai munkavállalói tömeg kétharmadát adó lengyelek bevándorlása mindössze két év alatt „Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette” a keresletet a brit gazdaságban, de úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta.

Tony Blair kormányfő a brit szakszervezeti szövetség (TUC) szeptember eleji brightoni kongresszusán maga is lelkesen szólt arról, hogy a kelet-európaiak munkájának hozzájárulása milyen hasznos a brit gazdaságnak, kijelentve: az új bevándorlók az elmúlt években 0,5–1 százalékpont közötti mértékben növelték a brit gazdaság növekedési ütemét. Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5–13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából. Ugyanakkor egyre erőteljesebb utalások hangzanak el arra vonatkozóan, hogy a román és a bolgár munkavállalók előtt már csak fokozatosan fogják megnyitni a brit munkapiacot a két ország januári EU-csatlakozása után.

A napokban tették közzé a brit Országos Statisztikai Hivatal (ONS) új, 131 oldalas, Munkapiaci folyamatok/2006. október címet viselő összesítését. Az ONS szerint 2005-ben és 2006 eddig eltelt időszakában összesen 662 ezer külföldi állampolgár munkavállalását jegyezték be a brit hatóságok; 41 százalékuk – 271 ezer alkalmazott – a nyolc új kelet-európai EU-tagállamból érkezett. Tavaly egész évben 194 953-an vállaltak újonnan munkát Nagy-Britanniában a kelet-európai uniós tagállamokból; közülük 119 856 – 61,5 százalék – volt lengyel. A második legnagyobb küldő ország Litvánia volt (22 ezer; 11 százalék), a harmadik Szlovákia (21 ezer; 10,8 százalék), a negyedik Lettország (13 ezer; 6,5 százalék), az ötödik Csehország (10 ezer; 5,3 százalék), a hatodik Magyarország (hatezer; 3,1 százalék), a hetedik Észtország (2500; 1,3 százalék), a nyolcadik Szlovénia, mindössze 158 bejegyzett nagy-britanniai munkavállalóval.

Az ONS kiszámolta, hogy az egyes kelet-európai országok összlakosságának hány százaléka vándorolt át tavaly a brit munkapiacra. Ezt a listát Litvánia vezeti 0,65 százalékkal, utána Lettország (0,54 százalék), Szlovákia (0,39 százalék) és Lengyelország (0,31 százalék) következik. A százalékosan még kimutatható arányszámú országok közül az utolsó Magyarország, 0,06 százalékkal. A jelentés szerint a térségből érkezők 82 százaléka alacsonyabb képesítést igénylő munkaköröket tölt be. (mti, euractiv.hu, ú)

Közép-Kelet-Európa lemaradóban

London. Nagy-Britannia az Európába irányuló befektetések legfőbb célpontja. Az Ernst&Young jelentése szerint 2006 első felében a szigetország 315 projekttel gazdagodott, ami az összes európai befektetési ügyletek 22 százaléka, több mint Németországé és Franciaországé összesen. Közép-Kelet-Európa az idén kevésbé vonzza a külföldi befektetőket. A tanácsadó cég szerint a legtöbb brit megvalósítású projekt USA-beli befektetők nevéhez fűződik, de érdekes módon indiai cégek is gyorsan terjeszkednek a szigetországban. A befektetések több mint fele Londonba és körzetébe irányult. A jelentés szerint az év eddigi nagy vesztese Lengyelország, Magyarország és Csehország. (euractiv.hu)