Janukovics és Timosenko a második fordulóban

A központi választási bizottság hétfő estig a szavazatok 98,61 százalékát dolgozta fel. Eszerint Viktor Janukovics a szavazatok 35,3 százalékát kapta, Timosenko a voksok 25,05 százalékát.
A harmadik helyen Szerhij Tihipko volt jegybankelnök, gazdaság miniszter végzett a szavazatok 13,02 százalékával.
A "narancsszínű forradalomnak" köszönhetően hatalomra jutott, de a reformok elmaradása miatt népszerűtlenné vált Viktor Juscsenko távozó elnök az ötödik helyen végzett a szavazatok 5,49 százalékával. Kampánycsapata bejelentette: elismeri a választások érvényességét, a Juscsenkót támogató politikai erő, a Mi Ukrajnánk a héten dönt arról, hogy kit támogasson a második fordulóban.
A nemzetközi megfigyelők szerint a vasárnapi ukrajnai szavazás megfelelt az európai demokratikus normáknak. Joao Soares, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnöke szerint a választás magas színvonalú volt, jelentős javulást történt a 2004-es elnökválasztás óta. Hangsúlyozta: az állampolgárok a különböző politikai nézeteket képviselő jelöltek széles kínálatából választhattak, a jelöltek nézeteiket a sajtóban szabadon kifejthették.
Eörsi Mátyás, a Európa Tanács parlamenti közgyűlését képviselő küldöttség vezetője hangsúlyozta: a pontatlan választási törvények ellenére a független Ukrajna történelmében most először sikerült olyan választásokat tartani, mint más demokratikus országokban. Kedvező jelenségnek nevezte, hogy a "választások érdekesek voltak a szavazók számára és unalmasak a megfigyelők számára". Ugyanakkor hangsúlyozta, Ukrajnában nem az oligarcháknak és a pénzüknek, hanem a népnek kell eldöntenie, merre haladjon az ország.
A két jelölt közötti több mint tíz százalékos különbség ellenére a politológusok egyelőre nemigen vállalkoznak a második forduló kimenetelének megjósolására. Janukovicsnak megvan a maga stabil, "acélos" szavazóbázisa, ami még bővíthető, bár Julija Timosenkónak vélhetően nagyobb az esélye szavazótáborának növelésére.
Az oroszbarát hírben álló volt donyecki üzletember, aki eddig már kétszer állt az ukrán kormány élén (Leonyid Kucsma, majd Viktor Juscsenko elnöksége idején), elsősorban a többségében orosz ajkú és az orosz gazdasághoz szoros szálakkal kötődő Kelet- és Dél-Ukrajnában népszerű, az energiaiparban korábban játszott szerepe miatt "gázhercegnőnek" nevezett Timosenko pedig az ország középső és nyugati részén számíthat szavazatokra. A nyugati megyék közül Janukovics egyedül Kárpátalján győzött, nem utolsósorban a magyar és a román kisebbségnek köszönhetően.
A választási bizottság még nem hirdetett nem hivatalos végeredményt, de máris megindult a harc az újabb szavazatokért. Julija Timosenko még vasárnap este felszólította a demokratikus erőket, fogjanak össze, és támogassák őt a második fordulóban. Viktor Janukovics, aki biztos a győzelmében, és a "narancsszínű korszak" végeként értelmezi az első forduló eredményét, hétfői sajtótájékoztatóján közölte: hajlandó programjába a második fordulóba be nem jutott jelöltek programjának egyes elemeit beilleszteni.
Megfigyelők szerint az ideológiai alapon szavazók közül a baloldaliak - szocialisták, kommunisták - minden bizonnyal Janukovicsra adják voksukat, míg Juscsenko és Oleh Tyahnibok nacionalista volt elnökjelölt hívei Timosenkót támogatják.
Az első fordulóval kétségkívül jó időre lekerült Ukrajna NATO-tagsága a napirendről. Viktor Janukovics választási programjában az ország semlegességének megőrzését ígérte. Julija Timosenko - egykori "narancsos forradalombeli" szövetségesével, Juscsenkóval szemben - akinek elnöksége alatt igencsak fagyos volt az ukrán-orosz viszony - pragmatikus politikát folyat Moszkvával. A tavalyi év végén Ukrajna számára rugalmasabb feltételeket biztosító megállapodást sikerült megkötnie orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal a gázszállításról.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás mindkét jelölt programjában szerepel, s bár az idei évre várható a társulási szerződés aláírása, az unióhoz való tényleges közeledés elsősorban Kijevtől függ: hogyan sikerül biztosítani az évek óta politikai káoszban vergődő és a gazdasági válság által súlyosan érintett országban a politikai és gazdasági stabilitást, a korrupció leküzdését. Ezekről pedig a választási ígéreteken kívül eddig kevés konkrét javaslat hangzott el az elmúlt hónapokban.