Jan Palachra emlékezett Csehország

"Palachot nem szabad elfelejteni, mert élete feláldozásával próbálta meg felrázni és ellenállásra bírni a korabeli csehszlovák társadalmat, amely a prágai tavasz erőszakos eltiprása után kezdett elsüllyedni a hamis illúziók és megtévesztő biztonság kommunista mocsarában" - jelentette ki Mirek Topolánek cseh miniszterelnök.
Az évforduló alkalmával Topolánek és politikai-társadalmi élet más képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el a Vencel-téri Palach emlékhelyen.
A miniszterelnök nyilatkozatában emlékeztetett: az elnyomó kommunista rendszer ellen 1989 januárjában, a Palach-évforduló kapcsán kitört tüntetések bebizonyították, hogy minden korábbi tiltás ellenére Palach emléke élénken él a társadalomban, és képes mozgósítani a kommunista rendszer elleni küzdelemben.
Topolánek szerint most, húsz évvel a rendszerváltás után a csehek saját maguk határozhatják meg sorsukat. "Csak rajtunk múlik, hogy a Jan Palach kijelölte úton megyünk-e tovább, vagy újra hajlandóak leszünk szabadságunkat felcserélni a hamis és megtévesztő létbiztonság illúziójával" - szögezte le a politikus.
"Palach tette nem volt hiábavaló, s megbecsült helye van a cseh történelemben" - jelentette ki az emlékünnepségen Tomás Halík, keresztény filozófus.
A Károly Egyetem bölcsészeti kara, amelynek egykoron Palach a hallgatója volt, kétnapos történészkonferenciát rendezett az évforduló alkalmával.
Égési sérüléseibe Jan Palach január 19-én belehalt; temetésén több mint félmillió ember vett részt.
Az egyetemista halála azonban nem változtatta meg az akkori csehszlovákiai fejlődést, a reformfolyamatot 1969-ben véglegesen letörték, s a politikai vezetőket eltávolították a helyükről. Jan Palach nevét és tettét a szocialista rendszer bukásáig, tehát 1989 novemberéig, csak negatív értelemben lehetett leírni a csehszlovák sajtóban. A bársonyos forradalom után hivatalosan is nemzeti hősnek nyilvánították, utcákat, tereket neveztek el róla, s emlékét őrzik, tisztelik.
    A Varsói Szerződés öt tagállama - köztük Magyarország - Szovjetunióval az élen 1968. augusztus 20-án szállta meg Csehszlovákiát, hogy erőszakkal vessen véget a prágai tavaszként elhíresült reformfolyamatnak. A cseh diákok karácsony előtt sztrájkkal tiltakoztak a megszállás ellen, majd más akciókat is szerveztek. Jan Palach a tiltakozó akciók aktív részese volt. Társaival együtt a Csehszlovák Rádió prágai székhelyének elfoglalását is fontolgatták, hogy felrázzák a lakosságot és országos méretű tiltakozást váltsanak ki Csehszlovákia szovjet megszállása ellen. (MTI)