Iszlamista vezetőt ítéltek halálra

A 62 éves Mir Kászem Ali tagja a Dzsamaat-i-Iszlami párt legfelsőbb döntéshozó testületének és a párt egyik fő pénzügyi támogatójaként tartják számon, valamint ő a tulajdonosa egy az iszlamista tömörüléshez közel álló tévécsatornának és egy újságnak.

Az előző héten a bíróság ugyancsak háborús bűnök vádjával halálra ítélte a párt vezetőjét, Motiur Rahman Nizamit. A Dzsamaat-i-Iszlami egy harmadik magas rangú tisztségviselőjén már korábban végrehajtották az ellene meghozott halálos ítéletet.

Az iszlamista tömörülés vasárnap, az újabb ítélet elleni tiltakozásként arra szólította fel híveit, hogy kezdjenek országos munkabeszüntetésbe. Erőszakos cselekményekről nem érkezett jelentés. Az előző halálos ítélet erőszakos utcai tiltakozásokat váltott ki.

Mir Kászem Alit nyolc vádpontban találták bűnösnek, ezek közül kettő is halálbüntetést von maga után. Az egyik szerint ő rendelte el egy fiatal férfi elrablását, megkínzását és meggyilkolását. A többi vádpontban összesen 72 év börtönbüntetést róttak ki rá. Ali ügyvédjei bejelentették, hogy védencük fellebbezni fog.

A bangladesi kormány 2010-ben hozta létre a dakkai "Nemzetközi Büntető Törvényszéket" (ICT), amely a vasárnapival együtt 12 ítéletet hozott, többségükben a Dzsamaat-i-Iszlami magas rangú tagjai ellen. Egy 2013-as ítélet nyomán kitört zavargásokat a rendvédelmi szervek fegyverrel verték le. Az összesítések szerint a lázongásoknak és az azt követő rendőrségi fellépésnek összesen mintegy félezer halálos áldozata lehetett.

A kilenc hónapon át tartó 1971-es háború alatt a bangladesi kormány álláspontja szerint hárommillióan haltak meg, mintegy kétszázezer nőn követtek el nemi erőszakot és tízmillióan menekültek a szomszédos Indiába. Más források 300 ezer és 500 ezer közé teszik a halálos áldozatok számát. Banglades szerint pakisztáni katonák is és velük kollaboráló bangladesiek is felelősek a kegyetlenkedésekért.

A miniszterelnök, Sejk Haszina érvelése szerint a perek a régóta esedékes igazságszolgáltatást jelentik a háborús bűnökért. Bírálói szerint a kormányfő arra használja fel törvényszéket, hogy meggyengítse politikai ellenzékét. Az iszlamista párt a háború alatt nyíltan Banglades függetlensége ellen kampányolt, viszont következetesen tagadja a bűncselekmények elkövetését.