Iszlám Állam-harcosok támadtak a tálibokra Afganisztánban

Bilál Kárimi szerint a tartomány székhelyét, Csarikart robbanás rázta meg, a támadás a tálibok egyik járműve ellen irányult. A robbanás következtében a tálib biztonsági erők öt tagja szenvedett könnyebb sérüléseket.

Az incidenst követően a tálib különleges erők rajtaütöttek az Iszlám Állam egyik rejtekhelyén a robbanás helyszínétől nem messze. A búvóhelyet felszámolták, és őrizetbe vették az Iszlám Állam két tagját – mondta Kárimi.

Szerdán egy tálib tisztségviselő és további két ember sérült meg szintén egy robbanásban a kelet-afganisztáni Kunár tartományban. A Báhtar állami hírügynökség beszámolója szerint egy út menti robbanószerkezet lépett működésbe egy jármű mellett, amelyben a tálibok újonnan kinevezett tisztségviselője utazott. A támadásért senki sem vállalta a felelősséget, jóllehet az Iszlám Állam tagjai az elmúlt időszakban egy sor olyan támadásért vállalták a felelősséget, amelyet tálibok ellen hajtottak végre az ország keleti részében.

Az Iszlám Állam afganisztáni ágának, az Iszlám Állam-Horaszán Tartománynak 2015-ös megjelenése óta a dzsihadista szervezet számos, halálos áldozatokat követelő támadást hajtott végre a közép-ázsiai országban, elsősorban a hazara síita kisebbség tagjai ellen, akiket a szunnita szélsőségesek „hitehagyottaknak” tartanak.

Az afganisztáni tálibok – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt, harc nélkül bevonultak az afgán fővárosba, Kabulba, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó háború.

Pénteken jogvédők bírálták a tálibok ideiglenes kormányát a médiára vonatkozó szigorú korlátozások miatt. Jogvédők szerint a radikális iszlamisták legalább 32 újságírót vettek őrizetbe azóta, hogy átvették a hatalmat. Bár legtöbbjüket szabadon engedték azután, hogy óva intették őket a tudósítástól, néhányukat megverték. Jogvédők szerint a tálibok szeptemberben megmondták az afgán média munkatársainak: tartózkodjanak attól, hogy olyan ügyekről számoljanak be, amelyeket „nem erősítettek meg tisztségviselők” vagy amelyeknek „negatív hatásuk volna a nyilvánosságra”.