Iszapömlés: a Marcalban kezelhető a lúgos kémhatás

Homokzsákokkal erősítették meg a Marcal töltését Mersevátnál; a gyorssegélyek kiosztását csütörtökön kezdik Devecserben a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak.

Pintér Sándor - miután beszámolt a kabinetnek a helyzetről - szerdán elmondta, az érintett tározó gátjain 24 órás őrséget, figyelőszolgálatot működtetnek. Ha újabb veszélyhelyzet alakulna ki - hívta fel a figyelmet a miniszter -, akkor az őrség azt rádióösszeköttetésen jelezné és a lakosságot szirénával riasztanák.

Megismételte, mivel természeti katasztrófa nem történt a térségben, emberi felelősséget kell keresni az iszapömlés ügyében. Emlékeztetett, hogy az országos rendőrfőkapitány szerdán úgy döntött: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) veszi át a Kolontárnál történt iszapömléssel kapcsolatos nyomozást.

Közölte: az összesen 10 hektárnyi területre kiömlött 6-700 ezer köbméter vörösiszap Kolontáron 2 utcában 40, Devecseren 19 utcában 244, Somlóvásráhelyen 1 utcában 14 házat érintett. A lakosság elhelyezéséről a katasztrófavédelem a karitatív szervezetek együttműködésével intézkedett; az első időszakban 700 embert helyeztek el, de számuk már csökkent más lakókhoz, rokonokhoz való elhelyezéssel.

Pintér Sándor kitért arra is, hogy egyelőre nem tudni, mekkora kár keletkezett, de ennek felmérését megkezdték. Kérdésre válaszolva Pintér Sándor cáfolta, hogy tömeges házelhagyásra készülnének az érintett falvak lakói, mint mondta, nem tud arról, hogy ezt jelezték volna az ott élők. De - fűzte hozzá - egyelőre a károk felmérése zajlik, nem tudni, a vörösiszap milyen hatással van a lakóházakra, ezt vizsgálják. Ha a sérülés miatt indokolt egy-egy ház lebontása, azt meg fogják tenni - húzta alá. Ha tömeges házelhagyásról lenne szó, akkor azzal foglalkozni kell, meg kell nézni, miként lehet majd biztosítani az érintettek lakhatását - tette még hozzá.

Elmondta, hogy az összegyűjtött vörösiszapot a tárolókba szállítják vissza. Kiemelte azt is, hogy a lakások kitakarítása után a lakók csoportosan, egyszerre mehetnek majd vissza azokba.

Pintér Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy vizsgálják az unió által felkínált segítséget, de majd a károk pontos felmérése után lehet nyilatkozni arról, hogy Magyarországnak milyen eszközökre, anyagi támogatásra van szüksége.

Kovács Ferenc, a Vas Megyei Védelmi Bizottság elnöke az MTI-nek elmondta, homokzsákokkal erősítették meg a Marcal töltését Mersevátnál, az eső ugyanis megemelte a vízszintet és a vörösiszappal erősen szennyezett vizet mindenképp a mederben kívánják tartani.

Mersevátnál a település felől egyébként is magas a töltés, így csak az ellenkező oldalon kellett azt kissé megemelni annak érdekében, hogy a szennyezett víz ne kerüljön be egy közeli halastóba.

Nádor István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: Szergénynél tovább folytatódik a védekezés, eddig háromszáz tonna gipszet és folyékony műtrágyát öntöttek a Marcalba. Ezzel próbálják semlegesíteni a víz lúgosságát. Méréseik szerint a víz pH értéke eléri a 12-es szintet, amit 9 alá próbálnak csökkenteni.

Toldi Tamás, Devecser polgármestere azt közölte, hogy csütörtökön kezdik meg a házankénti 100 ezer forintos gyorssegély kiosztását a károsultaknak, szerdán csak az igénylések bejelentését várják a polgármesteri hivatalban.

Bazsó Péter, a Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ orvos igazgatója elmondta, már csak egy ember van az intenzívosztályon abból a kettőből, akiket az iszapömlés miatt szállítottak az intézményükbe. A szakember elmondta: az intézményben tíz, a katasztrófában megsérült embert kezelnek, közülük egy továbbra is az intenzíven, hét az égési osztályon és kettő a traumatológián fekszik. A legsúlyosabb sérült bőrfelületének mintegy 70 százaléka károsodott.

Győrben jelenleg három sérültet ápolnak, egyikük állapota életveszélyes. Tamás László János, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa közölte, az idős embernek a testfelülete több mint hetven százalékán sérült meg a vegyi égés következtében.

Az Országos Rendőr-főkapitányság azt közölte, szolgálatteljesítés közben hét rendőr sérült meg az iszapömlés sújtotta Kolontáron és környékén, ők az orvosi ellátást követően ismét munkába álltak.

Kolontár plébánosa közölte, a jövő héten kedden temetik el a vörösiszap-áradás első áldozatát a településen a helyi temetőben. Mór Miklós közlése szerint október 12-én délután 3 órakor emlékmisét tartanak a négy elhunyt áldozat emlékére, majd a 34 éves fiatalembert fél négykor helyezik végső nyugalomra a falu másik végében lévő temetőben, amelyet nem érintett a vörös sárfolyam.

A Mol szerdai közleményében arról tájékoztatta az MTI-t: ötmillió forint értékű üzemanyaggal támogatja a Kolontáron bekövetkezett katasztrófa mentésében dolgozó szervezeteket.

A MAL Zrt. Ajka melletti egyik tározójának gátja hétfőn szakadt át, mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el. Hivatalosan megerősített információk szerint négyen vesztették életüket az iszapömlés következtében, három embert eltűntként tartanak nyilván, s összesen százhuszonhárman sérültek meg.

A másodlagos kárelhárítás terveit dolgozza ki az akadémiai szakértői bizottság - mondta szerdán az MTI-nek Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

Ismertetése szerint a szakértői csoport a helyszíni bejárást követően eljuttatta gyors helyzetelemzését és javaslatait a kormányzati koordinációs bizottsághoz.

Mint az MTA honlapján olvasható, a szakértők javaslatokat tettek a szennyezés lokalizálásának mikéntjére, az iszap továbbterjedésének megakadályozására a talajvíz folyamatos tisztítása és visszaforgatása mellett. A tudósok legfontosabb feladatként jelölték meg a meglévő talajvízfigyelő kutak és a települések ásott kútjai vízminőségének azonnali felmérését és folyamatos monitorozását a szennyezés vertikális és horizontális terjedésének nyomon követésével, amit a szakértői javaslat nyomán Pintér Sándor belügyminiszter azonnal elrendelt.

Az érintett mezőgazdasági területek védelmében további sürgető feladatként jelölték meg az iszap helyben történő semlegesítését, javaslatokat adva annak mikéntjére.

Felhívták a figyelmet továbbá a közegészségügyi felmérés szükségességére az egészségmegóvás érdekében.

Az ökológiai hatásokat illetően az élővilágot ért károsodások mértékének megállapításához további vizsgálatok szükségesek. Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a területen átfolyó Torna-patak halfaunáját és fontosabb vízkémiai jellemzőit 2009. júliusában és 2010. augusztusában felmérte, ami jó alapot ad majd az összehasonlításra.

"Arra kértem a szakértőket, hogy különböző programokat, terveket alakítsanak ki annak a figyelembe vételével, amit a helyszínen láttak. Ezt továbbítjuk és interaktív kapcsolatban maradunk a döntéshozókkal" - fogalmazott Németh Tamás.

Az MTA főtitkára rámutatott, hogy jelenleg az elsődleges a lakosság ellátása, a következő lépés a kármentesítés, ami most zajlik. A harmadik lépcsőben, amely hosszabb távra vonatkozik, a talaj, a vizek, a környezet rehabilitációjára vonatkozik.

"A harmadik szakasz az, amelyben a legtöbb segítséget tudjuk nyújtani" - hangsúlyozta Németh Tamás.
Tájékoztatása szerint mintavételre, helyszíni adatgyűjtésre az elsődleges kárelhárítás befejezését követően kerülhet sor. Ennek az időpontját nehéz megjósolni.

"Ősz van, tehát az időjárási körülmények is behatárolhatják, hogy mikor lehet kivonulni dolgozni" - magyarázta Németh Tamás.

Az Európai Unió szerint fennáll a lehetősége annak, hogy a Magyarországon kiömlött vörös iszap más országokban is környezeti katasztrófát okozhat - mondta szerdán Brüsszelben Joe Hennon, a környezetvédelmi ügyekben illetékes EU-biztosnak, Janez Potocniknak a szóvivője.

"Nem csak a magyarországi környezet miatt aggódunk, ez a szennyezés átlépheti a határokat is" - jelentette ki a szóvivő. Hennon utalt arra, hogy az olyan esetekre, amikor a szennyezés átlépi a határokat, az unióban megfelelő környezetvédelmi jogi előírások vannak érvényben. A felelősség kérdését is szabályozzák uniós jogszabályok - tette hozzá, ám leszögezte: egyelőre nem tekintették át pontosan a körülményeket, a tényeket és a történtek okait, ezért erről most még nem lehet többet mondani.

Együttérzéséről és az Európai Parlament teljes támogatásáról biztosította Magyarországot az Ajka körzetében bekövetkezett iszapömlés miatt Jerzy Buzek, a testület elnöke a EP szerdai brüsszeli plenáris ülésének kezdetén.

"Az Európai Parlament nevében szeretném őszinte együttérzésemet kifejezni minden magyar állampolgárnak, aki Magyarország történetének egyik legsúlyosabb katasztrófáját átélte" - fogalmazott a lengyel EP-elnök. "Az Európai Parlament teljes támogatásáról biztosítja Magyarországot ezekben a nehéz időkben" - tette hozzá.

A szlovák szakértők folyamatosan figyelik és kiértékelik a magyarországi iszapömléssel kapcsolatos információkat, s úgy vélik: nagy a valószínűsége annak, hogy a szennyeződés nem kerül be a Duna vizébe - közölte a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat. "Az eddigi, hivatalosan meg nem erősített értesüléseink arról szólnak, hogy a szennyeződést a magyaroknak sikerült semlegesíteniük és valószínűleg nem fog bekerülni a Dunába" - nyilatkozta egy szóvivő.

Románia rendszeres tájékoztatást kért Magyarországtól, és aggodalmát fejezi ki az ajkai iszapömlés esetleges határokon átnyúló hatásai miatt, ugyanakkor technikai segítséget ajánlott fel a katasztrófavédelmi munkálatokhoz.

Romániában is könnyen bekövetkezhet a Magyarországon történt iszapkatasztrófához hasonló baleset, ugyanis az évekkel ezelőtt bezárt nagyváradi timföldgyár vörösiszapot tartalmazó tározóját nem biztosították le, illetve folyamatosan szennyezi a Duna-deltát egy Tulcea megyei tározó is - írta a Krónika című napilap.

Az erdélyi újság kommentárt is szentel a magyarországi balesetnek. A szerző szerint ez után félő, hogy az erdélyi verespataki és felsőcsertési bányanyitásban érdekelt kanadaiak "mindannyiszor az ajkai gátszakadással fognak majd bezzegelni", valahányszor budapesti illetékesek megfogalmazzák a Maros gyűjtőmedencéjét veszélyeztető, ciántechnológiás beruházásokkal szembeni aggályaikat.

A kommentátor szerint ugyanakkor a mostani baleset arra figyelmeztet, mekkora potenciális veszélyeket hordoznak a térség országaiban működő vagy már bezárt ipari létesítmények, amelyek egyre hangosabban ketyegő ökológiai bombaként bármikor robbanhatnak.

A rendkívüli helyzetek ukrán minisztériuma szerint Ukrajnát nem fenyegeti veszély az ajkai timföldgyárban bekövetkezett iszapömlés nyomán, mert az iszap nem juthat a Tiszába. A szerbiai lakosságot sem fenyegeti veszély egyelőre a belgrádi belügyminisztérium szerint. Elővigyázatosságból a szerb-horvát-magyar hármas határnál, a Vajdaság északnyugati csücskében fekvő falunál, Bezdánnál (Bezdan) rendszeres időközönként vizsgálják a Duna vizének minőségét.

Spanyolországot is figyelmezteti a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet, hogy ott is bekövetkezhet a kolontárihoz hasonló gátszakadásos katasztrófa.

Az Ibériai-félszigeten elszórva több száz ipari iszaptároló van, s köztük tucatnyi akkora vagy még nagyobb, mint ami Ajka közelében környezeti katasztrófát okozott - közölte kedden a Greenpeace, és emlékeztetett rá, hogy Spanyolországban 1998-ban volt is már egy hasonló eset. Akkor 5 millió köbméternyi mérgező sár került a Guadiamar folyóba, és kipusztította belőle az élővilágot, mielőtt egy nagyobb folyóba, majd a tengerbe került. Máig nem találták meg a büntetőjogi felelősöket, s a károkat közpénzből kellett fedezni - hangoztatta a Greenpeace.

A világsajtó nagy terjedelemben, a vezető hírek között, sok esetben saját helyszíni tudósításokban számol be a magyarországi katasztrófáról. A legtekintélyesebb amerikai napilap, a The New York Times a címlapján, a fejléc alatt közölt MTI-fotóval harangozta be a magyarországi vörösiszap-tragédiáról szóló beszámolóját. Magyarország rendkívüli állapotot hirdetett a mérgező ár miatt - hangzott az induló cím, amely a lap nyolcadik oldalas, részletes tudósítására hívta fel a figyelmet.

A szerbiai lakosságot egyelőre nem fenyegeti veszély a Nyugat-Magyarországon kiömlött veszélyes anyag, a vörösiszap miatt - jelentette ki a belgrádi belügyminisztérium rendkívüli helyzetekért felelős részlegének vezetője a B92 független rádió szerdai híradása szerint.

Predrag Maric hozzátette: elővigyázatosságból a szerb-horvát-magyar hármas határnál, a Vajdaság északnyugati csücskében fekvő falunál, Bezdánnál (Bezdan) rendszeres időközönként vizsgálják a Duna vizének minőségét, és állandó kapcsolatban vannak a magyarországi kollégákkal.

- A katasztrófa a Torna-patak közelében történt, az pedig a Dunába ömlik, ezért döntöttünk az elővigyázatossági intézkedés mellett, de a Szerb Köztársaság polgárait nem fenyegeti veszély - mondta Maric.

A szerb illetékes hozzáfűzte, azonnal értesítik a közvéleményt, és megteszik a szükséges lépéseket, ha a vízminőség-ellenőrzés szennyező anyagot mutat ki a Dunában. A folyó, miután Mohácsnál elhagyja Magyarország területét, több mint száz kilométeren a horvát-szerb határ vonalát követi - jobb partja horvát, bal partja szerb terület -, mielőtt Apatinnál Kelet felé, Újvidék irányába kanyarodna.

Hétfő délután átszakadt a Veszprém megyei Ajka melletti timföldgyár egyik zagytározójának a fala, és majdnem egymillió köbméter mérgező vörösiszap borította el a környező területeket, több falut is. A példátlanul súlyos katasztrófában négy ember, köztük egy kisgyermek meghalt, hárman eltűntek, és több mint száz embert kezeltek, illetve kezelnek kórházban a maró anyag okozta sérülésekkel.

A spanyol kormány szolidaritását fejezte ki, és felajánlotta segítségét Magyarországnak a vörösiszap-katasztrófa következményeinek elhárításában - jelentette be szerdán Elene Espinosa környezetvédelmi ügyekben illetékes spanyol miniszter.

A minisztérium államtitkára, Teresa Rivera ugyanakkor egy madridi sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta ezzel kapcsolatban, hogy Spanyolországban is vannak hasonló zagytározók, és tapasztalatokat is szereztek a katasztrófakezelésnek e területén. Az államtitkár az 1998-as  katasztrófát említette példaként, amikor az Aznalcóllar bányából 5 millió köbméternyi mérgező sár került a Guadiamar folyóba.

Ennek és a 2002-es a Tiszát pusztító romániai katasztrófának a hatására vizsgálta felül az uniós törvényhozás a bányászati melléktermékekre vonatkozó szabályokat - emlékeztetett Rivera.

A spanyol államtitkár hangsúlyozta a megelőzés fontosságát, mert - mint mondta - egyetlen biztosító társaság sem fedezi az ilyen típusú katasztrófák következményeit, amelyek így a társadalom egészére hárulnak.

Somogyi Tibor felvételei