<p>Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagját és Németországot tömörítő hatok képviselői megegyeztek Iránnal abban, hogy négy hónappal, november 24-ig meghosszabbítják a Teherán vitatott atomprogramjáról folyó tárgyalásokat - közölte az amerikai és az iráni külügyminiszter, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője péntek éjjel Washingtonban, illetve Bécsben.</p>
Iráni atomprogram - Négy hónappal meghosszabbítják a tárgyalásokat
A feleknek eredetileg július 20-ig kellett volna eredményre jutniuk az iráni atomprogramról szóló genfi ideiglenes megegyezést felváltó végleges megállapodásról, és bár sikerült "kézzelfogható eredményeket" elérniük - például az araki nehézvizes reaktor tekintetében -, John Kerry amerikai, Muhamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter és Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője péntek éjjel Washingtonban, illetve Bécsben úgy fogalmazott, hogy az álláspontok között még mindig vannak lényeges különbségek.
A vasárnapi határidőről már napok óta minden fél úgy vélte, hogy nem tartható. A vitás kérdések közé tartozik az urándúsítás ügye. Irán azt akarja, hogy a lehető legtöbb modern centrifugája maradjon meg - jelenleg mintegy 10 ezer működik és 19 ezret szereltek fel - a Nyugat viszont attól tart, hogy Irán nukleáris fegyver gyártásához használhatja az uránt. Teherán következetesen tagadja ezt, és azt hangoztatja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.
A nemzetközi közösség arra igyekszik rávenni Teheránt, adjon objektív garanciákat arra, hogy nem gyárt atomfegyvert, cserébe pedig felajánlják az iráni gazdaságot érintő korlátozások feloldását. A szankciók feloldása ugyancsak vitás kérdés, nem világos ugyanis, hogy miként enyhítsenek vagy oldják fel teljesen a büntetőintézkedéseket. Az amerikai delegáció többször is rámutatott, hogy a számos szankciónak csak egy része az, amelyet az atomprogram miatt foganatosítottak. Más részüket az emberi jogok megsértésére, valamint arra hivatkozva fogadták el, hogy Irán támogatja a nemzetközi terrorizmust.
John Kerry a washingtoni külügyminisztérium által ismertetett közleményében közölte, hogy a négy hónap alatt Irán további mintegy 2,8 milliárd dolláros összeghez jut hozzá befagyasztott javaiból, a Teherán elleni büntetőintézkedések nagy része azonban továbbra is érvényben, a kőolajeladásból származó befagyasztott bevételeinek java pedig zárolva marad. Hangsúlyozta, hogy Irán nem jut több pénzhez az elkövetkező négy hónapban, mint az elmúlt fél évben.
Az amerikai külügyminiszter hozzátette, Irán a csaknem 3 milliárd dollár felszabadításáért cserébe vállalta, hogy 20 százalékra dúsított uránjának egy részét fűtőanyagként használja fel. Kerry végül a tárgyalások meghosszabbításával kapcsolatban úgy fogalmazott, a diplomáciához idő kell.
Catherine Ashton és Muhamad Dzsavad Zarif Bécsben újságírókat arról tájékoztatta, hogy a tárgyalások "jó szellemben" folynak tovább, és céljuk, hogy a lehető leggyorsabban megegyezés szülessen. A tavaly novemberben született átmeneti megállapodást felváltó végleges egyezségről februárban kezdtek tárgyalásokat a hatok és Irán képviselői. Az egyeztetések várhatóan szeptemberben folytatódnak - közölték péntek éjjel diplomaták.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.