Irán ügyében keresik az irányt

Washington/Teherán/Brüsszel. Az amerikai pénzügyminisz-térium újabb szankciókat rendelt el Iránnal szemben azután, hogy Donald Trump elnök egyoldalúan felmondta a Teheránnal kötött többhatalmi nukleáris egyezményt. Brüsz-szelben tárgyal a jövő héten a brit, a francia, a német és az iráni külügyminiszter az iráni atomprogramról kötött 2015-ös megállapodás jövőjéről.

Brüsszelben tárgyal jövő kedden az iráni atomprogramról kötött 2015-ös megállapodás jövőjéről Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kezdeményezésére a megállapodást aláíró három uniós ország és Irán külügyminisztere – közölte az Európai Unió külügyi szolgálata. Mogherini leszögezte: az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása mellett.

Brüsszel Iránnal tárgyal

A főképviselő arra szólította fel a nemzetközi közösség többi tagját, hogy az Egyesült Államok hét eleji kilépésének ellenére is őrizzék meg a 2015-ben aláírt többhatalmi egyezményt, amely kulcsfontosságú a közel-keleti térség, Európa, illetve az egész világ biztonsága szempontjából. Rámutatott, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az utóbbi években ellenőrzései során rendre megerősítette, hogy az iszlám köztársaság teljesíti vállalásait, és hozzátette, ameddig ez így marad, addig az Európai Unió is kitart a megállapodás teljes körű végrehajtása mellett. Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az USA-val, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal, Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe.

Merkel Teheránt békíti

Németország – Nagy-Britanniához és Franciaországhoz hasonlóan – támogatja az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodást azt követően is, hogy az USA a hét elején felmondta a szerződést. Mindezt Angela Merkel német kancellár közölte Haszan Róháni iráni elnökkel. Merkel utalt annak szükségességére, hogy Irán továbbra is tartsa be a megállapodásban foglaltakat. A kancellár szélesebb körben tartandó tárgyalásokat szorgalmazott az iráni ballisztikusrakéta-programról és Teheránnak a közel-keleti térségben, így Szíriában és Jemenben játszott szerepéről – állt a kancellári hivatal közleményében. Haszan Róháni közölte, hogy Irán nem akar újabb feszültségeket a Közel-Keleten, de nem tett említést a szíriai célpontok elleni izraeli légicsapásokról.

Az ajatollah harcias imája

Nem lehet az Európai Unióban bízni – jelentette ki tegnapi imáján Teheránban egy befolyásos iráni vallási vezető azt követően, hogy Hasszán Róháni elnök azt mondta, országa tiszteletben tartja a 2015-ben nukleáris programjáról aláírt többhatalmi egyezményt még azután is, hogy az USA kilépett abból – közölte a helyi televízió. „Amerika átkozottul nem tehet semmit. Mindig is az iráni rendszer megdöntésén munkálkodott és kilépésének is ez a célja... Az egyezmény európai aláíróban ugyancsak nem lehet megbízni. Nem hiszünk Irán ellenségeinek” – hangoztatta Ahmed Hatami ajatollah az iráni tévé által is közvetített beszédében.

USA: elzárja a pénzcsapot

Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókat rendelt el Iránnal szemben a nukleáris egyezmény felrúgását követően. Az amerikai kormány hat iráni személyt és három iráni vállalatot sújt büntetőintézkedésekkel. Mind a vállalatokat, mind a személyeket azzal gyanúsítják, hogy dollármilliókat juttattak az iráni Iszlám Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű elit egységéhez. „Az iráni rezsim és központi bankja visszaélt azzal, hogy az Egyesült Arab Emírségekben ezeknek a vállalatoknak és személyeknek hozzáférésük volt az emírségek vállalataihoz, és így ott amerikai dollárt tudtak vásárolni, amelyből finanszírozták az Iszlám Forradalmi Gárda és az al-Kudsz rosszindulatú tevékenységét” – szögezte le a pénzügyi tárca Steve Mnuchin miniszter által aláírt közleménye. A kommüniké szerint az iráni központi bank aktívan segédkezet nyújtott a pénzfelvételhez és továbbáramoltatásához, miközben elfedték dollárvásárlásuk valódi célját. Ez – az amerikai pénzügyminisztérium álláspontja szerint – a térségben tevékenykedő egyes csoportok finanszírozása, vagy egyenesen felfegyverzése volt. A pénzügyminisztérium bejelentette, döntését az Egyesült Arab Emírségekkel együttműködve hozta meg, és sikerült megszakítania a pénzáramoltatásnak ezt a hálózatát.

Párizs függetlenedne

Az európai országoknak meg kellene teremteniük gazdasági függetlenségüket az Egyesült Államoktól, és folytatniuk kellene a kereskedelmet Iránnal – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter. Le Maire szerint Európának tettekre kell váltania szavait, meg kell teremtenie gazdasági szuverenitását, és nem kellene elfogadnia az Egyesült Államokat a „világ gazdasági csendőreként”. „Az Egyesült Államok vazallusai akarunk lenni, akik annak egy csettintésére engedelmeskednek?” – tette fel a kérdést a politikus.

A francia tárcavezető azt szeretné, ha az európai vállalatok folytathatnák a kereskedelmet Iránnal annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök a 2015-ös atomalku felmondása és a szankciók visszaállítása mellett döntött. Az európai uniós országok szeretnék elérni, hogy vállalataikra más szabályok vonatkozzanak, mint az amerikaiakra, és ne kelljen alávetniük magukat egy harmadik fél által kiszabott szankcióknak.