Irak máris keménykedik a szomszédaival

Nem hat, hanem hét külföldi gépkocsivezetőt, három indiait, három kenyait és egy egyiptomit ejtettek szerdán túszul Irakban. Elrablóik azzal fenyegetőznek, hogy megölik túszaikat, ha a sofőrök munkaadója, egy kuvaiti vállalat nem vonul ki Irakból. TASR/EPA-felvéteBagdad/Washington/Kairó. Huszonöt fegyveres támadó meghalt, tizenhét megsebesült Ramádiban az amerikai tengerészgyalogosokkal vívott tűzharcban, további huszonötöt pedig elfogtak az amerikai erők – közölte tegnap az amerikai hadsereg. Tizennégy amerikai katona is megsebesült a szerdai összecsapásban, de egyikük sincs életveszélyes állapotban. A csaknem egy álló napig tartó fegyveres harc azzal kezdődött, hogy az ismeretlen fegyveresek felrobbantottak egy pokolgépet a tengerészgyalogosok egy gépkocsikonvoja mellett, s rögtön a robbanás után kézi lőfegyverekkel és vállról indítható rakétákkal is támadást intéztek az amerikai katonák ellen. Az így kibontakozó és hosszasan elhúzódó ütközetben harci repülőgépek is támogatták az amerikai tengerészgyalogosokat. Ramádi a túlnyomórészt szunniták lakta el-Anbár tartományban, a nemzetközi koalíció elleni harc gócpontjában fekszik.

Irak vásárolhat ezentúl amerikai fegyvert, lőszert és egyéb hadianyagot egy szerdán kiadott elnöki állásfoglalás értelmében, de ilyen irányú igényeit esetről esetre fogják elbírálni. George Bush amerikai elnök szerdán küldött ilyen értelmű feljegyzést a külügyminisztériumnak. Ezzel érvényét vesztette az a fegyvereladási tilalom, amely Szaddám Huszein korábbi iraki elnök uralmának idején hosszú időn át érvényben volt az arab országgal szemben.

A titkosszolgálati információk cseréjét követelte az iraki átmeneti kormány a szomszédos országokkal tartott első tanácskozásán, hogy megakadályozhassák a terroristák beszivárgását és a fegyvercsempészetet. A szerdán kezdődött, külügyminiszteri szintű kairói konferencián Javier Solana, az EU külügyi biztosa kifejezetten jónak nevezte, hogy a biztonsági kérdések egészen nyíltan napirendre kerültek. Bagdad elsősorban Szíriát és Iránt vádolja azzal, hogy nem akadályozzák meg a terroristák beszállingózását Irakba. Mindkét ország hivatalosan csak a polgári személyek életét kioltó merényleteket ítéli el, az USA vezette szövetségesek elleni támadásokat azonban nem. Kisebb vita alakult ki az ülésen, amikor Szíria közös állásfoglalást követelt, amiért Izrael állítólag jelen volt Irakban a Szaddám-rezsim megdöntése után. Törökország és Irak elutasította az indítványt.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a háborús és emberiességi bűnökkel vádolt Szaddám Huszein iraki exdiktátor ügyvédcsapata. Emmanuel Ludot, a jogászok egyike elmondta: sérelmezik, hogy a volt iraki elnök amerikai fogva tartói nem biztosítják a védők számára a védencükkel való kapcsolattartás jogát. A csoport most Franciaországot igyekszik jogi eszközökkel arra rábírni, hogy kényszerítse rá Washingtont nemzetközi jogból fakadó kötelezettségének betartására. A genfi egyezmények értelmében a hadifoglyok számára fogva tartóik kötelesek biztosítani a védőkkel való kapcsolattartás lehetőségét.