Importtilalom Japán élelmiszerekre

Ausztrália csütörtökön betiltotta a nem egészen két héttel ezelőtti japán földrengés és szökőár következtében sérült fukusimai atomerőmű környékéről származó élelmiszerek behozatalát. Az ausztrál hatóságok ugyanakkor közölték, elhanyagolható az ausztrál fogyasztókra leselkedő sugárfertőzés-veszély.

Kanadában a behozatal szigorítását jelentették be. Az importőröknek igazolniuk kell, hogy a fukusimai atomerőmű körüli négy prefektúrából - Fukusimából, Ibarakiból, Tocsigiből és Gunmából - származó tejtermékek, gyümölcsök és zöldségek nem károsak az egészségre.

Hongkongban közölték, betiltották az említett négy japán prefektúrából és egy ötödikből, Csibából származó zöldségfélék, tej, hús, hal és tengeri gyümölcsök behozatalát. Közben hírek szerint Kínában és Hongkongban az emberek pánikszerűen elkezdtek jódozott sót vásárolni; a közkeletű hiedelem szerint ugyanis a jódozott só ellenszere lehet a radioaktív sugárzásnak.

A japán kormány előző nap közölte, hogy az egészségügyi határértéket meghaladó sugárzást mutattak ki az északkelet-japáni Fukusima prefektúrában termesztett 11 zöldségféléből.

Kétfajta radioaktív részecske - a jód-131 és a cézium-137 - kikerülése a fukusimai atomerőműből a japán nukleáris válság első három-négy napján 20-50 százalékát érte el annak, amennyit 1986-ban a csernobili erőmű bocsátott ki tíz nap alatt - vélekedett szerdán egy osztrák szakértő.

Az osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) által közzétett számítások tovább növelhetik az aggodalmakat Japánban és másutt is az élelmiszerek, köztük a tej és a zöldségfélék szennyezettsége miatt a fukusimai erőmű közelében.

Kedden a francia IRSN sugárvédelmi és nukleáris biztonsági intézet azt a becslést közölte, hogy a radioaktív szivárgás a március 11-i földrengés és szökőár által megbénított Fukusima-1 komplexumból körülbelül tizede a csernobilinak, a világ eddigi legsúlyosabb atomszerencsétlenségének.

Astrid Liland a Norvég Sugárvédelmi Hatóságtól azt mondta szerdán Oslóban, hogy Japánban néhány napja volt a sugárzási csúcs, és a szintek azóta csökkentek. "A Japán körül mért sugárzás ma nem túl magas" - jelentette ki.

Bécsben Dr. Gerhard Wotawa a ZAMG intézetben azt hangsúlyozta, hogy a fukusimai erőműből kiszabadult két izotóp - a jód-131 és a cézium-137 - normál körülmények között csak az összsugárzás tizedét teszi ki. Japán és amerikai mérőállomások eredményei alapján Wotawa úgy véli, hogy a jódkibocsátás három-négy nap alatt mintegy 20 százaléka volt a tíznapos csernobili kibocsátásnak, a céziumkibocsátás pedig körülbelül az 50 százaléka.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nehéz összehasonlítani a két balesetet. Fontos különbség például, hogy a japán erőműből kikerülő sugárszennyeződés legnagyobb része a Csendes-óceán fölött oszlott szét, nem szárazföldön, mint Csernobil esetében.