Ideiglenes kormány alakult Kirgizisztánban

Bakijev a szerdai zavargások elől elmenekült a fővárosból, egy ellenzéki forrás úgy tudja: a déli Os városába repült. A védelmi minisztérium egyik illetékese ezt az értesülést később megerősítette.

Otunbajeva elmondta: a tervek szerint az átmeneti kormány fél évig fog működni. Ez idő alatt új alkotmányt szerkesztenek, megteremtik a szabad és tisztességes elnökválasztáshoz szükséges feltételeket, és fél év múlva elnökválasztást tartanak.

Iszmail Iszakov, az új kormány védelmi minisztere közölte, hogy a teljes hadsereg és a határőrség az átmeneti kormány ellenőrzése alatt áll.

Otunbajeva csütörtökön feloszlatta a parlamentet. A hírt maga a politikus közölte újságírókkal Biskekben. Az átmeneti kormány feje egyben nyugalomra szólított fel és arra, hogy az emberek ne fosztogassanak.

A kirgiz egészségügyi minisztérium csütörtök déli adatai szerint 75 halálos áldozata és mintegy ezer sebesültje volt az előző nap kirobbant összecsapásoknak. A kirgiz fővárosban az ellenzék elfoglalta a kormány székhelyét.

Otunbajeva csütörtökön telefonon tárgyalt a Novoszibirszkben tartózkodó Vlagyimir Putyinnal, aki gyakorlatilag elismerte az új kirgiz kormányt - közölte az orosz kormányfő szóvivője. Dmitrij Peszkov hangsúlyozta: Putyin mint a kirgiz átmeneti kormány fejével tárgyalt Otunbajevával.

Putyin kérte, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, és tegyenek meg minden szükséges intézkedést a külföldi állampolgárok és diplomáciai képviseletek biztonsága érdekében. Felajánlotta Oroszország humanitárius segítségét Kirgizisztánnak.

Rövidesen Moszkvába utazik Almaz Atambajev, az átmeneti kormány helyettes vezetője - közölte csütörtökön Otunbajeva az Eho Moszkvi orosz rádióval a Putyinnal folytatott megbeszélése után.

A Prágában tartózkodó Dmitrij Medvegyev orosz elnök utasítást adott a kirgizisztáni orosz diplomáciai képviseletek és más orosz létesítmények őrzésének megerősítésére - közölte szóvivője, Natalja Timakova. Hozzátette: az elnök fontosnak tartja a további áldozatok elkerülését.

Nyikolaj Makarov orosz vezérkari főnök Prágában bejelentette, hogy két század - 150 fő - légi deszantost vezényeltek a kirgizisztáni Kantban lévő orosz támaszpontra az orosz katonák családtagjai biztonságának szavatolására.

A Biskek melletti Manasz légi bázison amerikai tisztek elmondták, hogy kirgiz tisztviselők szerdán 12 óra időtartamra leállították a légi forgalmat, de ez nem volt jelentős kihatással az ottani műveletekre, mert az esti órákra kevesebb repülést ütemeztek be. Az amerikai hadsereg ezt a támaszpontot használja tranzitállomásként az afganisztáni tálibokkal harcoló csapatainak ellátásához.

A NATO vezette afganisztáni nemzetközi biztonsági erő (ISAF) csütörtökön közölte: továbbra is szünetel a légi forgalom a kirgizisztáni Manasz légi támaszpontról Afganisztánba. Az Egyesült Államok kirgizisztáni nagykövetsége csütörtökön azt közölte: a Biskek melletti légi támaszpont továbbra is normálisan működik.

Otunbajeva csütörtökön leszögezte: a Manasz légi bázis a jövőben is nyitva lesz. "Semmi sem változik" a Kirgizisztán és az Egyesült Államok között a Manasz légi támaszponton folyó műveletekre vonatkozó megállapodást illetően - hangsúlyozta sajtótájékoztatóján. A kirgiz ellenzék egyik korábbi követelése az volt, hogy zárják be a bázist.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár csütörtökön Bécsben bejelentette, hogy Ján Kubis volt szlovák külügyminisztert küldi különmegbízottjaként Kirgizisztánba.

Ban Ki Mun csütörtökön telefonon beszélt Kanat Szaudabajev kazah külügyminiszterrel, akinek országa tölti be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét. Zsanibek Karibzsanov kazah parlamenti alelnök személyében az EBESZ szintén megbízottat küld a közép-ázsiai volt szovjetköztársaságba.

A Kirgizisztánnal szomszédos Kína mély együttérzését fejezte ki Kirgizisztánnak a zavargások után. "Őszintén reméljük, hogy mielőbb helyreáll a rend, és törvényes úton oldják meg a vitás kérdéseket" - hangsúlyozta közleményében Csiang Jü (Jiang Yu) külügyi szóvivő.

Üzbegisztán csütörtökön lezárta kirgizisztáni határát - közölte Dzsuhar Iszakonov, a kirgiz határőrség szóvivője.

Az orosz lapok az utóbbi napok kirgizisztáni eseményeivel kapcsolatban csütörtökön idézték Vlagyimir Putyin orosz kormányfő előző esti kijelentését, mely szerint sem Oroszországnak, sem személyesen neki, sem más hivatalos orosz személyiségeknek nincs közük a biskeki fejleményekhez.

Putyin Szmolenszkben elhangzott nyilatkozatában emlékeztetett, hogy amikor Kurmanbek Bakijev elnök - aki szerdán este elhagyta a kirgiz fővárost - hatalomra került, élesen bírálta elődjét, Aszkar Akajevet, amiért a politikában és a gazdaságban minden poszton rokonai vagy jó emberei ültek. "Úgy látom, Bakijev úr e téren elődje nyomdokába lépett" - mondta Putyin. Hangsúlyozta azonban: "Bármi történjen is az országban, az Kirgizisztán belügye, de mérsékletre, az erőszak kerülésére szólítok fel mindenkit".

A Kommerszant című lapnak nyilatkozva Andrej Grozin, az Orosz Tudományos Akadémia FÁK Intézete közép-ázsiai és kazahsztáni osztályának vezetője úgy vélekedett: a kimenetel a térségben jelen lévő fő szereplőktől, az Egyesült Államoktól, Kínától és Oroszországtól függ, s az első kettőnek nyilván semmi szüksége a destabilizálódásra. Kína attól tart, hogy a zavargások átterjednek a szomszédos területekre, az Egyesült Államok - amely számára a térségben a fő kérdés Afganisztán - teljesen elégedett Bakijev elnökkel, és bármiféle változás csak zavart okozhat számára - mondta.

Oroszországgal a lap szerint más a helyzet. Az utóbbi időben Moszkva Bakijev több lépését is zokon vette. Az elnök tavaly úgy döntött, hogy - a név megváltoztatása mellett - meghagyja Manasz repülőterén az amerikai katonai támaszpontot, amelyet Moszkva nem szívesen lát ott. Előzőleg azonban moszkvai látogatásán bejelentette, hogy a támaszpontot bezárják, s Moszkva 150 millió dollár vissza nem térítendő segélyt és 300 millió dollár kedvezményes hitelt nyújtott Kirgizisztánnak, továbbá 180 millió dollárnyi adósságát leírta. Mindezt tetézte, hogy idei hírek szerint újabb amerikai katonai objektumot szándékoznak nyitni az ország területén. Kezdték elnyomni az orosz nyelvű internetes honlapokat, és egyre többször próbálták korlátozni az orosz üzletemberek lehetőségeit vagyontárgyak megvásárlására. E törekvést az elnök fia, Makszim Bakijev oroszellenességével hozta összefüggésbe az ellenzék. Az ifjú Bakijev a Központi Fejlesztési, Beruházási és Innovációs Ügynökséget vezeti, amelyet afféle második kormánynak tekintenek.

Nemrég az elnök új irányítási rendszer bevezetését javasolta, amely az ellenzék szerint kísérlet a hatalom átörökítésére. Ilyen körülmények között Bakijev ellenzéke vált az orosz-kirgiz barátság legfőbb védelmezőjévé.

A Kommerszant által idézett szakértők szerint azonban Moszkva aligha kész nyíltan támogatni Bakijev ellenfeleit, már csak azért sem, mert a Kreml határozottan ellenzi az erőszakos hatalomváltás gyakorlatát. Hasznot azonban húzhat a történtekből: a kirgizisztáni vezetés mostantól nyilván óvatosabb lesz Amerikával szemben, s ez elég is Moszkvának - írta a lap.

A Komszomolszkaja Pravdának nyilatkozva egy szakértő úgy vélte, ugyanaz történik, mint öt éve a "tulipános forradalomban": a kirgizek elmentek boltokat fosztogatni, másnap megtudták, hogy szabadságharcosok, de később rá kellett jönniük, hogy nem minden szabadságharcosnak jut hely a húsos fazéknál. "De az Amerika támogatta tulipános forradalom nem adott semmit a kirgizeknek, hanem megsemmisítette Kirgizisztánt, és most vagy a hatalom talál módot a felkelés elnyomására, vagy a hatalmat nyomják el" - mondta.