Ideiglenes alkotmány

Bagdad. Elfogadta az ország új, ideiglenes alaptörvényét tegnap hajnalban az iraki ideiglenes kormányzótanács. Kulcsfontosságú lépés ez az iraki szuverenitás helyreállítását célzó amerikai tervek megvalósítása felé. A dokumentum jóváhagyására két nappal az eredetileg kitűzött határidő után került sor, miután a múlt hét végén a tanács nem jutott dűlőre az iszlám szerepéről, a nőknek a kormányzaton belüli számarányáról és a kurd autonómiatörekvésekről. Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója holnap írja alá az alaptörvényt. A kormányzótanács szóvivője tudatta, hogy a dokumentumot ugyanazon a napon nyilvánosságra hozzák. Az ideiglenes alkotmány tisztségviselők jellemzése szerint megteremti az egyensúlyt az iraki lakosság nagy részének iszlám hite, valamint az egyéni szabadságjogok és a demokratikus elvek között. Az alaptörvény Irak hivatalos vallásaként ismeri el az iszlámot, amely a jogalkotás forrása is lesz, de nem az elsődleges. Az alkotmányba belefoglalták a szabadságjogokat, például a szólás- és vallásszabadságot is, s a dokumentum célul tűzi ki, hogy a törvényhozás tagjainak legalább negyede nő legyen. Az alkotmány értelmében Iraknak lesz államfője – két helyettessel –, miniszterelnöke és kormánya. Föderatív államszerkezetet alakítanak ki, ahogy ezt az ország északi részében élő s az 1991-es öbölháború óta autonómiát élvező kurdok követelték. Az egyik tisztségviselő megjegyzése szerint a kormányzótanács nem döntött viszont a kurd autonómia több részletkérdésében. A tanács arab tagjai gyanakvással tekintenek a föderatív berendezkedésre. Az új alaptörvény 2004 végére, 2005 elejére irányozza elő a választásokat, s addig marad érvényben, amíg el nem fogadják az állandó alkotmányt.

A győri egyetemista iraki halálával kapcsolatban nem állapított meg az amerikai katonák részéről fegyelmezetlenséget vagy szabálysértést az a vizsgálat, amelyet az amerikai fél folytatott le – derült ki a magyar külügyhöz eljuttatott amerikai katonai jelentésből. A Varga-Balázs Péter által vezetett „kisteherautó nem engedelmeskedett, nem lassított, és figyelmen kívül hagyta a figyelmeztető lövéseket. Az összes körülményt figyelembe véve az egység ezt a magatartást ellenséges fenyegetésként értékelte” – áll a dokumentumban.