Hosszú és kanyargós út

Az Európai Bizottságnak október 6-án kell állást foglalnia arról, hogy Törökország felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Az EU-tagországok állam- és kormányfői decemberi csúcsértekezletükön a bizottság javaslata alapján döntenek a tárgyalások megindításáról. Az alábbiakban felidézzük a hosszú és gyakran viharos EU–török kapcsolatok néhány meghatározó időpontját.

1963. szeptember 12: Törökország társulási szerződést köt az akkor még Európai Gazdasági Közösséggel (EGK).

1970. július 22: Ankara és az EGK Törökország esetleges teljes jogú tagságát kilátásba helyező egyezményt ír alá.

1978-79: Az EGK azt indítványozza Törökországnak, hogy régi keletű vetélytársával, Görögországgal együtt folyamodjon tagságért. Ankara elutasítja, miközben Görögország 1981-ben felvételt nyer a jómódú tömbbe.

1980. szeptember 12: A török hadsereg megdönti a kormány hatalmát és katonai kormányzást vezet be. Az EGK-val fenntartott kapcsolatok gyakorlatilag befagynak.

1983. november 6: Törökországban parlamenti választást tartanak, véget vetve a hadsereg uralmának. Megkezdődik a kapcsolatok normalizálása az EGK-val.

1987. április 15: Törökország teljes jogú tagságot kér az EGK-ban.

1989. december 18: A bizottság elfogadja Törökország taggá válási lehetőségét, de elodázza a kérelem mérlegelését.

1996. január 1: Vámunió lép érvénybe a frissen átkeresztelt Európai Unió és Törökország között.

1997. december 13: Az EU állam- és kormányfői megtagadják Törökországtól a jelöltstátust.

1999. december 10: Az EU helsinki csúcstalálkozója jelölt országnak ismeri el Törökországot, de leszögezi: még sok reformot kell keresztülvinnie.

2002. augusztus 3: A török parlament gyökeres emberi jogi reformokat hagy jóvá, beleértve a halálbüntetés eltörlését.

2002. november 3: Az iszlám gyökerű konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyeri meg a parlamenti választást.

2002. december 12: Az Európai Unió felülvizsgálatot javasol 2004 decemberében, hogy kitűzzék a csatlakozási tárgyalások megkezdését Törökországgal, ha a vizsgálat eredménye kedvezőnek bizonyul.

2003. június 19: A török parlament szabad utat ad a kurd nyelvű rádió- és tévéadásoknak, és megszüntet több korlátozást a kurd nyelv használatára vonatkozóan.

2003. július 30: A hadsereg által uralt Nemzetbiztonsági Tanácsot megfosztják végrehajtó jogköreitől az EU követeléseivel összhangban.

2004. január 16: Romano Prodi, a bizottság első olyan elnöke, aki 1963 óta ellátogat Törökországba, méltatja a reformok terén elért haladást.

2004. május 7: A parlament megszünteti az állambiztonsági bíróságokat, ahol politikai és nemzetbiztonsággal kapcsolatos bűnügyeket tárgyaltak, és alkotmánymódosítással megtiltja a nemi diszkriminációt.

2004. július 14: Egy fellebbviteli bíróság megsemmisíti a négy volt kurd parlamenti képviselőre, köztük a Nobel-békedíjra jelölt Leyla Zanára 1995-ben kimondott büntető ítéletet. A lépést üdvözli az Európai Unió.

2004. szeptember 11: Günter Verheugen bővítési biztos kijelenti: Törökország 2015 előtt nem fog csatlakozni az Európai Unióhoz, egyúttal szívélyesen méltatja a reform-erőfeszítéseket.

2004. szeptember 20: Az EU közli, hogy a csatlakozási tárgyalások mindaddig nem kezdhetők meg, amíg Ankara nem módosítja büntető törvénykönyvét.

2004. szeptember 21: José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság hivatalba lépő elnöke úgy nyilatkozik, hogy Törökország még nem érett meg az EU-csatlakozásra, de a szervezet nem tagadhatja meg Ankarától a tagságot, ha az minden követelménynek eleget tesz.

2004. szeptember 23: Erdogan török miniszterelnök Brüsszelben megbeszélést folytat európai uniós tisztségviselőkkel, köztük Verheugen bővítési biztossal.

2004. szeptember 26: A török parlament elfogadja a büntető törvénykönyv módosítását, ezzel elhárul az utolsó akadály is a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt. (s-k, ú)