Holokauszt-emlékév – A szegedi áldozatokra emlékeztek

Botka László (MSZP) polgármester a gyászistentiszteleten úgy fogalmazott, "hetven esztendő elteltével joggal bizakodtunk abban, generációnknak a néma főhajtás, a megrendülés jut, de sajnos nem így van, nagyon messze vagyunk attól, hogy némák maradhassunk".

    A történelemnek ez a legfertelmesebb fejezete ma sem engedi meg, hogy a távoli utódok szenvtelen álarcát magunkra véve mások vétkeiről és mások szenvedéséről beszéljünk – mondta a politikus.

    Hetven esztendő árnyéka hosszúra nyúlik, és az árnyak - mint a fel nem vállalt múlt sötét foltjai – ma is kísértenek – hangsúlyozta a polgármester.
    Ez még mindig olyan teher, melyet nem lehet sem megkönnyíteni, sem átadni, sem letenni, csak vinni lehet, súlyos mementóként, örök figyelmeztetésként – mondta Botka László.

    Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök kifejtette, hetven évvel ezelőtt olyan páratlan tragédia, katasztrófa történt, mely a bibliában sem szerepel. Kérdések merülnek föl bennünk, hogyan süllyedhetett ember ilyen mélységekbe és a teremtő hogyan engedhette, hogy mindez megtörténjen. A válasz a teremtő titka, mi csak kérdezhetünk, és önvizsgálatot tarthatunk – tette hozzá.

    Emlékeznünk kell, nem felejtünk és nem is szabad felejtenünk – hangsúlyozta a püspök, aki rámutatott: önmagában sem az emlékezés sem a tudomány, a társadalom fejlődése nem garancia arra, hogy soha többet ilyen ne történjék. Egyedül a teremtővel, embertársainkkal, saját magunkkal és a természettel való harmonikus kapcsolat szolgálhat biztosítékul - mondta.

    A gyászistentiszteletet megelőzően koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a hajdani szegedi téglagyári gettó bejáratánál emelt Holokauszt-emlékoszlopnál. Az egykori gyárterületen kialakított gyűjtőtáborban 1944 júniusában kilencezer embert zsúfoltak össze Szegedről és a környező településekről, többek között Hódmezővásárhelyről, Makóról, Kiskunhalasról. A táborból június 25. és 28. között három vonat indult Strasshofba és Auschwitzba. A kutatások szerint az 1940-es évek 5600 fős szegedi zsidóságából 2091 ember vált a holokauszt áldozatává, további 612-en a munkaszolgálat során vesztették életüket.