Holnap előrehozott választások Görögországban

Az Új Demokrácia jobboldali párt 1,4 százalékponttal vezet az eddig kormányzó baloldali Sziriza előtt a holnapi előre-hozott parlamenti választás előtt Görögországban.

Athén. A tegnap közzétett közvélemény-kutatás szerint a konzervatívok a szavazatok 28,5%-ára, a Sziriza pedig 27,1%-ra számíthat holnap. A legtöbb felmérés szerint a két párt fej fej mellett haladt az elmúlt két hétben népszerűség tekintetében. A felmérést szeptember 15. és 17. között végezték el, így már tükrözi a választóknak a két párt vezetőjének (Alekszisz Ciprasz volt kormányfő, a Sziriza és Vangelisz Meimarakisz, az Új Demokrácia vezetőjének) hétfői televíziós vitájára adott reagálását is. A Metriszi közvélemény-kutató felmérése szerint az Arany Hajnal szélsőjobboldali párt a harmadik helyen áll 5,6%-kal, mögötte található a Görög Kommunista Párt (KKE) 5,4 százalékkal, és a szocialista Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) 5,1 százalékkal. Az előző kormánykoalíció kisebbik pártja, a Független Görögök a felmérés szerint nem éri el a parlamentbe bejutáshoz szükséges 3 százalékos küszöböt (2,7%). Négy korábbi felmérés szerint igen szoros a verseny a görög választási kampányban, és egyelőre bizonytalan a holnapi voksolás kimenetele.

Idén már harmadszor járulnak az urnákhoz a görögök, mivel a január végén választást nyert Alekszisz Ciprasz az Európai Unióval folytatott csatározásokba kis híján belerokkant. Sziriza pártja részben felmorzsolódott, ezért augusztusban előrehozott választást kényszerített ki. Miután a nemzetközi hitelprogram és a reformok ügyében egymást követő tárgyalások a kormány és a hitelezők között június végén eredménytelenül értek véget, a kormányfői posztot betöltő Ciprasz népszavazást kezdeményezett, s a július 5-i voksoláson a lakosság túlnyomó többsége elutasította a nemzetközi hitelezők reformokat és újabb megszorításokat tartalmazó javaslatait. A tárgyalások megszakadása után az Európai Központi Bank „lélegeztetőgépre tette” a görög pénzügyi rendszert, alacsony szinten befagyasztva a likviditást biztosító gyorssegélyt. Emiatt a bankok nem nyitottak ki, s Görögország – a fejlett országok közül elsőként – nem tudta határidőre törleszteni tartozását az IMF-nek. Az eurózónából való kiválással (grexit) fenyegető válság végül Ciprasz meghátrálásával ért véget, aki az immár harmadik pénzügyi mentőcsomag fejében – eredeti ígéretével ellentétben – újabb súlyos megszorításokba egyezett bele, a programot július végéig szavazta meg az athéni parlament. Ciprasz, miután a mentőcsomagról folytatott parlamenti vita során lényegében elvesztette pártja többségének támogatását, augusztus 20-án lemondott, az átmeneti kormány élére a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Vassziliki Tanu asszony került. A holnapi választás tétje, hogy az új kormány hajlandó vagy képes lesz-e a takarékossági csomagot folytatni. (MTI, ú)