Hétfőre teljesen átvették az ellenőrzést az oroszok – ÖSSZEFOGLALÓ

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az ukrajnai katonai konfliktus veszélybe sodorja az egész régió stabilitását. Orosz katonák szinte teljesen megszálltak egy ukrán laktanyát a szevasztopoli Belbek nemzetközi repülőtér közelében és orosz, vagy oroszbarát katonák vették át az irányítást a Kercsi-szoros krími oldalán lévő kompkikötő fölött. Az Ukrajnához tartozó félszigetet a dél-oroszországi Krasznodari területtől elválasztó szoros a kercsi kompátkelőnél csak pár kilométer széles.            Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő elrendelte a Kercsi-szoroson átívelő híd építését. Az objektumról Medvegyev   még államfőként tárgyalt 2010 októberében Viktor Janukovics azóta megbuktatott ukrán elnökkel.    Már több mint háromezer ukrán katona esküdött hűséget a Krímben élők szolgálatára - közölte hétfőn a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság új kormánya.    Orosz katonák lelki és fizikai nyomást gyakorolnak ukrán határőrökre, hogy kikényszerítsék átállásukat a Krími Autonóm Köztársaság orosz vezetése mellé - adta hírül hétfőn az ukrán határőrszolgálat sajtóosztálya hozzátéve, hogy az orosz katonák a blokád alá vont határőregységeknél megsemmisítették a kamerás megfigyelőrendszereket, és zavarják a mobiltelefon-összeköttetést.    Az ukrán főügyész szerint Oroszország régóta készítgette a forgatókönyvet, amely alapján jelenleg a krími események zajlanak, és az elmúlt években az ukrán biztonsági szolgálatnál (SZBU) ezzel a céllal dolgoztak az orosz titkosszolgálat ügynökei. Oleh Mahnickij szerint az ukrán hatalom négy éven át sorra feladott nemzeti érdekeket, és olyan bűnöket követett el, amelyek fokozatosan megsemmisítették az ukrán hadsereget és az SZBU-t is. Mahnickij azt mondta, hogy az ügyészség felelősségre vonja a vétkeseket és bejelentette azt is: Viktor Janukovics ellen újabb bűnvádi eljárást indít az ukrán alkotmányos rend megdöntésére tett kísérlet és felbujtás címén.    Az orosz katonaság vérontás nélkül fogja elérni célját a Krím félszigeten, mert az ukrán hadsereg szétesett - mondta egy orosz katonai szakértő a Vedomosztyi című orosz napilapnak, amely a krími beavatkozást bíráló kommentárokat is közölt hétfőn. Mihail Barabanov szerint az orosz államfőnek nem célja a Krím jogi értelmű elszakítása Ukrajnától, mert az "túlságosan nehézkes lenne nemzetközi szempontból". Inkább az történhet, hogy a terület de facto átkerül Oroszország protektorátusa alá, és Moszkva azt is elérheti, hogy fekete-tengeri hadiflottája krími tartózkodásának ne szabjanak időhatárt.    Mind több Ukrajnából érkező kér menedéket Oroszországban - közölte hétfőn Konsztantyin Romodanovszkij, az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat vezetője. Február második felében 143 ezren fordultak menedékkérelemmel az orosz hatóságokhoz. Romodanovszkij megjegyezte: kétségtelen, hogy nem gazdasági menekültekről van szó.   Szergej Akszjonov, a krími parlament által megválasztott helyi, oroszbarát kormányfő szerint a félszigeten csak az történt, amire a kijevi Majdanon az ukrán politikusok a népet felszólították: a nép saját kezébe vette a hatalmat. Akszjonov a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapnak adott, hétfőn közölt interjújában hangsúlyozta, hogy ami érvényes Kijevre, annak érvényesnek kell lennie a Krími Autonóm Köztársaságra is. A krími kormányfő szerint azért volt szükség a Krím státusáról szóló népszavazás előrehozatalára május 25-ről március 30-ra, hogy jogi szempontból ne legyen támadható az új hatalom. Úgy véli, hogy a Krím félsziget "előretolt hadállás", és Délkelet-Ukrajnában követni fogják a krími példát. Akszjonov az állítja, hogy nem kértek Oroszországtól katonai segítséget, képesek megvédeni magukat. A krími tatárok kisebbségi közösségéről szólva azt mondta, személyesen tárgyalt Refat Csubarovval, a krími tatár parlament elnökével.     "Nemzeti ellentétek nem lesznek, bármennyire szeretné is ezt Kijev. Megígérem a krími tatároknak, hogy foglalkozni fogunk az ügyeikkel, és pénzt adunk nekik szociális fejlesztésre" - tette hozzá.     Akszjonov derűlátóan szólt a szubtrópusi, mediterrán éghajlatú Krím közelgő turistaszezonjáról.    "Felelősen megígérem, hogy a Krím már májusban nyugodt, barátságos hely lesz" - hangoztatta.    Ami a Krím "hídfőállás" példáját illeti, több ezer ember vonult orosz zászlók alatt hétfő reggel Donyeckben a megyei állami közigazgatási hivatal épületéhez. A tüntetők "Donyec-medence - Oroszország" és "Az oroszok a barátaink" feliratú transzparenseket tartanak a magasba.     Ugyancsak oroszbarát tüntetők hétfőn behatoltak a dél-ukrajnai Odesszában a megyei adminisztráció épületébe, és azt követelték, hogy a megyei tanács átmenetileg ragadja magához a hatalmat.    Carl Haglund finn védelmi miniszter lemondta hétfőre tervezett szentpétervári látogatását, amelyen orosz kollégájával, Szergej Sojguval tárgyalt volna. "Meg kell mutatni Oroszországnak, hogy a nyugati országok nem támogatják a krími eseményeket" - idézte Haglundot az Interfax orosz hírügynökség.    Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit kormányfő egyetért abban, hogy Oroszországnak "jelentős árat" kell fizetnie, ha nem változtat Ukrajnával kapcsolatos irányvonalán - közölte hétfőn a brit miniszterelnöki hivatal.     Egy sor ország vezetője és külügyminisztere - köztük Martonyi János magyar külügyminiszter -, továbbá az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun Ukrajna függetlenségének tiszteletben tartására szólított fel hétfőn, és figyelmeztette Oroszországot, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely tovább mélyítheti a válságot. Nőtt a kereslet a biztonságosnak tartott eszközök irántAz Ukrajna és Oroszország közötti feszültség megnövekedése világszerte megrázkódtatta hétfőn a pénz- és tőkepiacokat; a befektetők elkezdtek átcsoportosítani a biztonságosnak tartott eszközökbe, többek között európai és amerikai államkötvényekbe, és csökkentették részvénypiaci kitettségüket.  Az átcsoportosítás meglátszott a részvénypiacokon; szinte mindenütt csökkentek az árfolyamok, miközben emelkedett a kőolaj ára.    A befektetők először is a leginkább kockázatosnak tartott orosz és ukrán pozícióikat adják föl. Ennek jeleként ismét meghaladta a 10 százalékot a tízéves lejáratú ukrán dollárkötvény hozama, és újabb rekordértékre gyengült az orosz rubel az amerikai dollárral és az euróval szemben. A Gazprom orosz gázipari óriáscég papírjai 14 százalékot, a Magyarországon is jelenlevő Szberbank részvényei 18 százalékot zuhantak.    Az ukrajnai válság ugyanakkor távolabb is éreztette hatását. A lengyel tőzsde irányadó indexe csaknem 5 százalékot zuhant, a lengyel zloty háromhetes mélypontra, 4,20-as szintig gyengült az euróval szemben. Ez 0,9 százalékos gyengülés. A forint nagyjából ugyanennyit veszített értékéből a nap első felében az amerikai dollárral és az euróval szemben.     Estek a legnagyobb európai részvénypiacok vezető indexei is, a frankfurti DAX-30 3 százalékot, Párizsban a CAC-40 2,5 százalékot, a londoni FTSE-100 1,9 százalékot.    Különösen rosszul teljesítettek azoknak a vállalatoknak a részvényei, amelyeknek komolyabb kitettségük van az orosz piacon. Az Oriflame svéd kozmetikai vállalat papírjai 5,5 százalékot, a Carlsberg dán sörgyártó részvényei több mint 6 százalékot veszítettek értékükből. A német Metro papírjai több mint 7 százalékot zuhantak.    A hagyományosan menedéknek tartott eszközök ára ugyanakkor nőtt: a japán jen csaknem egy hónapos csúcsra erősödött az amerikai dollárral szemben, az arany unciája áprilisi szállításra 1350,5 dolláron is járt, ami 2,2 százalékos drágulás és több mint négyhavi csúcs. A megnövekedett kereslet miatt csökkent a 10 éves német államkötvények hozama (7 bázisponttal, 1,56 százalékra).    Kötvénypiaci kereskedők rámutattak: a befektetők immár biztonságos menedéknek tartják a spanyol és az olasz államkötvényeket is, hiszen ezek hozama is csökkent (a 10 éves papíroké 0,5 és 2 bázisponttal, 3,51 és 3,49 százalékra), míg az ugyanilyen futamidejű portugál és a görög papírok hozama emelkedett, 3 és 4 bázisponttal, 4,91 és 7,04 százalékra. Moszkva indokolatlannak tartja a G8-as csoport szocsi csúcstalálkozója előkészületeinek leállításátMoszkva indokolatlannak tartja a G8 országcsoport júniusra tervezett szocsi csúcstalálkozója előkészületeinek leállítását és politikailag károsnak ítéli meg a világ hét vezető ipari hatalmának döntését - közölte az orosz külügyi szóvivő hétfőn. Alekszandr Lukasevics kijelentette, hogy a Washingtonban vasárnap bejelentett elhatározás ellentmond a G8-as csoportbeli "építő együttműködés elveinek" is.    Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok (G7) vezetői vasárnap közölték, hogy Oroszország krími lépései megsértik azokat az elveket és értékeket, amelyek alapján a G7, illetve a hét vezető ipari hatalmat és Oroszországot tömörítő G8 országcsoport működik. Londoni elemzők: leminősíthetik Oroszországot, többheti csúcson az ukrán CDSOroszország leminősítéséhez vezethetnek az ukrajnai katonai beavatkozás adóskockázati következményei - jósolták hétfőn londoni pénzügyi elemzők.  Citybeli értékelések szerint az orosz jegybank hétfőn bejelentett váratlan, 1,50 százalékpontos kamatemelése is azt mutatja, hogy az orosz gazdaság nem tudja magát elszigetelni a külső sokkoktól.    Az orosz katonai fellépés ukrajnai piaci sokkját jelzi, hogy meredek drágulással többheti csúcsra emelkedett a hétfői londoni kereskedésben az ukrán szuverén adóskockázat fedezeti ügyleteinek költsége.    Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének vezető közgazdásza annak a véleményének adott hangot, hogy a moszkvai tőzsde 10 százalékos indexzuhanása és a rubel mélyrepülése nyomán alapvetően meg kell változni Oroszország kockázati megítélését.     Az elemző azt jósolta, hogy a hitelminősítők rontani fogják Oroszország szuverén adósbesorolásait, tekintettel a várható külső szankciók, a tőkemenekítés és a folyamatosan gyengülő orosz gazdasági növekedési dinamika együttes hatására.    Oroszországra a három nagy nemzetközi hitelminősítő jelenleg közepes befektetési ajánlású államadós-osztályzatokat tart érvényben. A Moody's Investors Service orosz adóskockázati besorolása "Baa1", a Standard & Poor's és a Fitch Ratings ennél egy fokozattal gyengébb, de szintén befektetési ajánlású "BBB" osztályzattal tartja nyilván az orosz szuverén adósságállományt.    Timothy Ash szerint a krími orosz katonai akciónak és az ennek nyomán várható nemzetközi elszigetelődésnek "nagyon komoly és nagyon negatív" hatása lesz az ingatag orosz gazdaságra. A Standard Bank londoni elemzője szerint az orosz jegybank hétfőn bejelentett "vészhelyzeti kamatemelése" is jelzi, hogy az orosz gazdaságpolitikai döntéshozók mennyire tartanak e hatásoktól. Hozzátette: a krími katonai fellépés és az arra adott piaci reakció a jelek szerint az orosz jegybankot is meglepte.    Ash szerint "a katonai kaland" gyorsítani fogja az eddig is hatalmas mértékű - tavaly 130 milliárd dollárnyi - tőkemenekítést az orosz gazdaságból.    Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza hétfői kommentárjában úgy fogalmazott: a kamatemelés is mutatja, hogy az orosz gazdaság nem olyan immunis a külső sokkokra, mint azt sokan feltételezték. Tény, hogy az orosz folyómérleg-egyenleg többletben van, és az orosz hivatalos devizatartalék 499 milliárd dollár, a folyómérleg-többlet azonban gyors ütemben apad, és e többletet már tavaly is meghaladta a tőkekiáramlás, miközben a gazdaság stagnál.    Shearing szerint a fő kockázat most az, hogy az orosz kormány a negatív gazdasági fejleményekre populista költségvetési költekezési hullámmal reagál, ami csak tovább súlyosbítaná a stagnáláshoz vezető problémákat, ráadásul nagyobb valószínűséggel táplálná az inflációt, mint a gazdasági növekedést.    A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni közgazdászainak hétfői kommentárja szerint az orosz jegybank kamatemelése valószínűleg csak rövid távú támogatást ad a rubelnek, nem állítja meg az orosz háztartások és vállalatok devizavásárlásait.    Mindemellett a jegybank által átmenetinek minősített kamatemelésnek valóban átmenetinek kell lennie ahhoz, hogy ne szélesítse még tovább az orosz gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rést.    A ház szerint a legutóbbi nagyfrekvenciás, vagyis már rövid távon is mérhető reálgazdasági jelzőszámok - köztük az orosz feldolgozószektor hétfőn közölt februári teljesítményindexe - azt jelzik, hogy az orosz gazdaság már az ukrajnai katonai beavatkozás előtt is a recesszió szélén egyensúlyozott.    Mindezek alapján az RBS londoni elemzői azzal számolnak, hogy az orosz jegybanknak áprilisban legalább részben vissza kell fordítania a mostani kamatemelést.    Hétfőn meredek emelkedéssel egyhavi csúcsra drágult Londonban az ukrán adóskockázat fedezeti ügyleteinek költsége, tükrözve a válság katonai eszkalációjának hitelképességi hatásaival kapcsolatos befektetői félelmeket.    A McGraw Hill-S&P Capital IQ globális pénzügyi szolgáltató konglomerátumhoz tartozó CMA piaci adatszolgáltató csoport kimutatása szerint az ukrán államadósság-törlesztési leállás rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama a hétfői londoni kereskedésben hatalmas, 123 bázispontos napi emelkedéssel 1165 bázispont környékén mozgott.     Ukrajna szuverén CDS-tranzakcióinak középárfolyama 2013 utolsó kereskedési napjának zárásában még 807,76 bázispont volt.    A hétfőre kialakult ukrán CDS-árfolyam azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió dollár névértékű ötéves ukrán államkötvényre most több mint 1,1 millió dolláros középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, csaknem 350 ezer dollárral drágábban, mint 2013 végén.    A CMA számítási modellje - bár nincs egyenes korrelációban az aktuális CDS-árfolyammal - azt mutatja, hogy a piac jelenleg 53 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza egy szuverén törlesztésleállási esemény öt éven belüli bekövetkeztét Ukrajnában.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"139400","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"462","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]Orosz EBESZ-nagykövet: nincsenek orosz katonák a Krím félszigetenTagadta Oroszországnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mellé rendelt nagykövete hétfőn, hogy orosz katonák szállták meg a Krím félszigetet, és szkeptikusan nyilatkozott egy esetleges EBESZ megfigyelői misszió felállításáról. Nincsenek arra vonatkozó információim, hogy orosz katonák állomásoznának (a Krím félszigeten) a (fekete-tengeri) flotta tagjain kívül, akik egy Ukrajnával kötött megállapodás értelmében vannak ott" - közölte Andrej Kelin nagykövet.    Korábban az ukrán kormány arról számolt be, hogy több ezer orosz katona szállta meg a Krím félszigetet, a moszkvai parlament felsőháza pedig felhatalmazást adott Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy szükség esetén - hivatalosan az ottani oroszok védelme érdekében - bevesse az orosz haderőt Ukrajna területén.    Azzal kapcsolatban, hogy az EBESZ megfigyelőket küldene Ukrajnába a választások, valamint a kisebbségi jogok betartatásának ellenőrzésére, Kelin azt mondta, Moszkva további információkat vár. "A múltban egyes ilyen missziók sikeresek voltak, de mások, például Koszovóban, csak tovább rontották a helyzetet" - fogalmazott.   Szintén kitérő választ adott egy nemzetközi kontaktcsoport felállításával kapcsolatban. "Nincsenek érveim se ellene, se mellette, meg kell vitatnunk, hogy ez csökkentené-e a feszültségeket Ukrajnában" - fogalmazott Kelin. Ugyanakkor leszögezte, hogy az Ukrajnában élő oroszok jogait és biztonságát meg kell védeni.   Az EBESZ hétfőn bejelentette, hogy megfigyelőket küld a május 25-i ukrajnai választásokra. Emellett a szervezet kilátásba helyezte, hogy megfigyelőket küld az országba az emberi és kisebbségi jogok betartásának ellenőrzésére is, valamint megkezdte egy, az ukrajnai válság megoldását segítő nemzetközi összekötő csoport felállítását. Orosz gazdasági segítséget várnak a krímiek, a kisebbségek jogaikért aggódnakNagyszabású orosz gazdasági segítséget remél a többségében orosz ajkú, gyakran nehéz körülmények között élő krími lakosság egy része, míg az etnikai kisebbségek jogaik tiszteletben tartásáért aggódnak - írta hétfőn helyszíni tudósításában a francia hírügynökség. "A bátyám rendőr, jó állása van, nős, két gyerekük van, de csak 200 eurónyit keres havonta - magyarázta a Krími Autonóm Köztársaság székhelyén, Szimferopol egyik elővárosában Volodimir, aki saját megélhetésére és a magas benzinárakra is panaszkodik. "Nézze csak meg, egy hete 13 hrivnyára (közel 1 euró) emelkedett a benzin litere, előtte pedig évekig stabil volt" - mutatott a férfi a közeli benzinkútra.    "Itt a Krímben nem kapunk semmilyen támogatást, nincs semmilyen befektetés" - kontrázott Szerhij. "Nézze csak meg az útjaink állapotát!"    A szovjet stílusban épült bérházak homlokzatáról lehámlott a vakolat, a ruhák avíttak, az autóbuszok döcögnek. Hatalmas a kontraszt a kedélyes belvároshoz, a modern boltokhoz, a nyugati városokba illő bevásárlóközpontokhoz képest.    "Stabil kormány kell, mint az oroszoké - nem olyan, mint a kijevi - ahhoz, hogy fejlődjön a gazdaságunk" - jegyezte meg Szerhij, aki bizonyos abban, hogy Moszkva jelentős összegeket fektet majd be a Krímben, akárcsak Csecsenföld fővárosában, a két csecsenföldi háború alatt porrá rombolt Groznijban.    "Ne hallgasson rájuk, manipulálja őket az orosz televízió, amely virágzó Oroszországot, külföldre utazó középosztálybelieket mutat, amikor ők nem tudnak utazni" - mondta egy ukrán diák az egyik kávéházban.    "Attól is félnek, hogy ha Ukrajnához tartoznak továbbra is, a jövőben nem engedik nekik, hogy oroszul beszéljenek, s csak kizárólag az ukránt használhatják. De ez nem igaz, mindenki beszélhet oroszul, még a bíróságon is" - tette hozzá.    Sok krími orosz attól is tart, hogy a kijevihez hasonló zavargások lehetnek a félszigeten, amelyek után február 22-én a parlament menesztette az általuk legitim elnöknek elismert Viktor Janukovicsot.    Büszkén emlegetik azt is, hogy a félsziget valamikor (a 18. század végétől) az orosz birodalom, majd (1954-ig) az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (OSZSZSZK) része volt.    "Nem akarunk Oroszországhoz tartozni, Ukrajnában akarunk maradni" - jelentették ki egyhangúlag a tudósító által megkérdezett krími tatárok.    Moszkva nagyon rossz emléket hagyott a török ajkú muzulmán közösségben, amelyet Sztálin 1944-ben a náci Németországgal való együttműködés vádjával tömegesen deportált a közép-ázsiai szovjet köztársaságokba. Csak a Szovjetunió felbomlása (1991) után térhettek vissza a Krímbe, jelenleg a mintegy kétmilliós lakosság 12-15 százalékát teszik ki.    Nariman Dzselalov, a krími tatár "parlament", a medzslisz alelnöke szerint "az oroszok és a tatárok között igen bonyolult a viszony". Óvatosan fogalmazva hozzátette: "Nem vagyunk Oroszország ellen, de az Európai Unió tagjai akarunk lenni."