Herman Van Rompuy elnök és Ashton külügyi főképviselő az EU új tisztségviselői

Elmondta azt is, hogy - a csak erről a kérdésről tanácskozó rendkívüli ülésen - a döntés mind a 27 tagállam vezetőjének egyhangú egyetértésével született.

Bajnai Gordon magyar miniszterelnök a döntést úgy értékelte: az Európai Tanács első elnökének kiválasztásakor az a szempont érvényesült, hogy a tisztség betöltője konszenzusteremtő, kompromisszumkereső személyiség legyen. A megerősített hatáskörű kül- és biztonságpolitikai főképviselőt illetően pedig úgy vélekedett, hogy az első időszakban a szervezőkészség a legfontosabb, hiszen a főképviselőnek meg kell teremtenie az EU külügyi szolgálatát, az uniós diplomáciai képviseletek hálózatával együtt.

Fredrik Reinfeldt kiemelte, hogy a megbízatások eldöntésével immár teljes körűen működhet a december elsején életbe lépő Lisszaboni Szerződés, amely XXI. századira korszerűsíti az EU tevékenységét intézményes téren.

A csúcsértekezlet előtt még zsákutcának látszó személyi egyeztetésekben döntő fontosságúnak bizonyult, hogy a szocialista kormányfők Ashton személyében - az utolsó pillanatban - olyan közös jelöltet tudtak állítani a főképviselői posztra, aki minden tagállam számára elfogadható volt, és megkönnyítette a döntést az elnöki pozícióról is. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a záró sajtótájékoztatón a csütörtöki döntés bonyolultságát illusztrálandó a Rubik-kocka kirakásához hasonlította a tárgyalásokat.

A 62 éves Herman Van Rompuyt - aki szinte a nemzetközi ismeretlenségből emelkedett idén a belga miniszterelnöki, majd nem egészen egy év alatt az uniós elnöki székbe - elsősorban kompromisszumkereső képességéért méltatják. Megválasztása után hangoztatta, hogy az unión belüli tárgyalásokon olyan hozzáállást igyekszik majd kialakítani, amely minden tagország érdekeire és érzékenységeire tekintettel van.

Az unió rövid távú céljai közül kiemelte a decemberi koppenhágai klímakonferencia sikerre vitelét és a munkahelyteremtést, hosszabb távon pedig az unió egységének és szervezettségének fokozását. Kiállt a további bővítés, valamint az unió világban játszott szerepének növelése mellett is.

Az 53 éves Ashton tavaly óta az Európai Bizottság kereskedelmi felelőse, előzőleg pedig a brit Lordok Házának vezetője volt. Mostani megbízatásában alighanem jelentős szerepet játszott nemzeti és politikai (munkáspárti) hovatartozása, valamint az, hogy a gyengébb nemhez tartozik.

Sajtótájékoztatóján Ashton azt hangoztatta, új munkakörében arra fog törekedni, hogy megfelelően képviselje az unió közös értékeit.

Bajnai Gordon a találkozó után örömének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy Van Rompuy személyében olyan ország kormányfője lett az Európai Tanács elnöke, amely Magyarországgal közös elnökségi triót alkot az elkövetkező másfél évben. Jövő év első felében Spanyolország, második felében Belgium, 2011 első felében pedig Magyarország tölti be a soros elnökséget.

"Végre azzal foglalkozhatunk, ami a dolgunk, vagyis a válság elhárításával" - mondta a magyar kormányfő, utalva arra, hogy a Lisszaboni Szerződés által életre hívott posztok betöltésével "Európa a válság közepén megújíthatja önmagát".

Bajnai Gordon szerint az új uniós tisztségek betöltői akkor fognak jól működni, ha mind a 27 tagország szempontjait figyelembe veszik, e szempontokat integrálják, "mindenkire odafigyelnek Európában".

Ashton megbízatásához hivatalosan még az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulnia, de valamennyi nyilatkozó komoly reményét fejezte ki, hogy ennek nem lesz akadálya.

A svéd miniszterelnök a találkozót lezáró sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács főtitkári posztját a jövőben Javier Solana főképviselő eddigi helyettese, a francia Pierre de Boissieu tölti be. Bürokratikus jellegű pozícióról van szó, de az uniós intézmény gyakorlati működésében meghatározó szerepet játszó megbízatásról.

Az állam- és kormányfők elismerésüket fejezték a külügyi főképviselő posztján egy évtizedet eltöltött Solanának.