Hazamennek a kelet-európaiak

Mivel Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagállam, amely a bővítés után átmeneti korlátozás nélkül megnyitotta munkapiacát a nyolc kelet-európai ország előtt, érthetően ott akartak a legtöbben szerencsét próbálni – Szlovákiából is. Az Institute for Public Policy Research (IPPR) vezető londoni kutatóintézet időzített felmérése megállapítja, a nyolc országból a munkapiac megnyitása óta – a családtagokkal együtt – legalább egymillióan érkeztek Nagy-Britanniába, de hozzávetőleg félmillióan már vissza is tértek hazájukba. A 71 oldalas kimutatás szerint az Angliában munkát vállaló kelet-európaiak kétharmada, pontosan 66 százaléka lengyel volt. A hazájukon kívüli EU-országokban élő lengyeleknek a 30 százaléka dolgozott a szigetországban.

Nagy az orvosok aránya

Az IPPR szerint látható összefüggés van a Nagy-Britanniában munkát vállalók száma és az egyes országok egy főre jutó GDP-értéke között. Abban a három országban, amelyből a legtöbben érkeztek – Lengyelország, Litvánia és Szlovákia –, az új tagállamok közül a legalacsonyabb a fejenkénti GDP, ugyanakkor Szlovéniában, Magyarországon és Csehországban – ez utóbbiból 35 ezernél kevesebben érkeztek 2004 óta – „talán nem különbözik eléggé az életszínvonal a nagy-britanniaitól ahhoz, hogy (a különbség) jelentős migrációs nyomásként hasson”. Magyarországról 2004. május elseje és a múlt év vége között 25 755 kérelmezőnek a munkavállalási bejegyzését hagyta jóvá a brit belügyminisztérium. Ennél kevesebben csak Észtországból (6845) és Szlovéniából (695) érkeztek. Külön érdekesség, hogy az Angliában dolgozó magyarok között – alacsony számukhoz képest – feltűnően magas az orvosok aránya.

Heti 400 fontnál kevesebb

Az IPPR rámutat: a 2004 óta felvett új EU-tagállamok munkavállalóinak 89 százaléka heti 400 fontnál – kb. 16 500 korona – kevesebb bruttó bért kap; ebbe a Nagy-Britanniában alacsonynak számító bérkategóriába a brit születésű munkaerő-állománynak az 57 százaléka tartozik. Az IPPR jelentése hangsúlyozza azt is, most már meredeken csökken az újonnan érkezett keletiek száma. A múlt év második felében 17 százalékkal kevesebb kelet-európai jegyeztette be nagy-britanniai állását a brit belügyminisztériumnál, mint 2006 azonos időszakában.

Otthon több a munka

A már hazatért lengyelek körében külön elvégzett IPPR-felmérésből az derült ki, hogy 40 százalékuk szerint Lengyelországban most már jobbak a munkalehetőségek, mint Nagy-Britanniában, és szerintük ez a többi lengyelt is hazatérésre fogja késztetni. Lengyelországban tavaly 6 százalék feletti éves GDP-növekedést mértek, miközben a brit gazdaság a mind gyakoribb szakértői figyelmeztetések szerint – jórészt a nem elsőrendű (subprime) amerikai jelzálogadósi körből kiindult globális likviditáspiaci válság miatt – akár a recesszió felé is irányt vehet.

A CEBR, az egyik legnagyobb független londoni gazdasági előrejelző intézet legújabb becslése szerint a brit gazdaság az idén, egész éves átlagban, alig 1,5 százalékkal fog növekedni, vagyis kevesebb mint a felével a tavaly mért 3,1 százalékos ütemnek. És jövőre is mindössze 1,7 százalékos brit növekedéssel számolnak. Ráadásul a font is gyengül, a lengyel zloty ugyanakkor csúcsokon jár. A bővítés évében, 2004-ben egy font átlagosan 7,23 zlotyt ért; a jelenlegi árfolyam jóval 5 zloty alatt jár, vagyis a Nagy-Britanniában felvett munkabér hazai vásárlóereje komoly erózión ment át a lengyel csatlakozás óta.

Nem az IPPR mostani felmérése az első olyan jelzés, amely a keleti munkaerő-beáramlási folyamat megfordulásáról tanúskodik. A londoni lengyel nagykövetség gazdasági tanácsosa már februárban azt közölte a brit sajtóval, hogy a múlt év végén fordult az irányzat, és most már egyértelműen több lengyel utazik haza, mint ahányan jönnek.

Megalapozatlan állítások

Nem sokkal korábban készült a legújabb brit rendőrségi felmérés is, amely megállapítja, hogy a közhiedelemmel és a sajtóbeszámolókkal ellentétben nem okozott érzékelhető bűnözési hullámot Nagy-Britanniában a kelet-európai munkavállalók tömeges bevándorlása. A Brit Rendőrfőnökök Szövetsége (ACPO) készítette jelentést, amely az első ilyen jellegű a maga nemében a 2004-es EU-bővítés óta, a The Guardian ismertette. Az ACPO szerint a bűnözés mértéke nem nagyobb a kelet-európaiak körében a teljes lakosságra vetített átlagnál, annak ellenére sem, hogy a sajtó rendre összekapcsolja a bűnözést a bevándorlókkal.

Sajátos vétségek

A napilapnak egy magas rangú rendőrségi forrás kijelentette: a közvélekedés az, hogy a bevándorlás miatt emelkedik a bűnözés. Ez azonban értelmetlenség, tekintve, hogy egymillióan érkeztek, és a bűnözés valójában jelentősen csökken. Ugyanakkor vannak bizonyos kihágástípusok, amelyek a kelet-európai munkavállalókhoz köthetők, például a lengyelek körében gyakrabban előforduló ittas vezetés vagy az, hogy román gyerekeket használnak felnőtt bűnözők utcai rablások elkövetésére. (Románia Bulgáriával együtt csak 2007. január 1-jén lett EU-tag.) A rendőrségi jelentés szerint kívánatos lenne megállapodásokat kötni a kelet-európai kormányokkal az adatcseréről az olyan típusú bűncselekmények elkövetőiről, mint például a családon belüli erőszak.

Nem várt mellékhatások

A Guardian cikke rámutatott továbbá, például a tömeges lengyel bevándorlásnak még olyan területeken is nem várt mellékhatásai voltak, mint a hitélet. Egy nemrég közölt kimutatás szerint évszázadok óta először többen vesznek részt az angliai katolikus egyház vasárnapi miséin, mint az anglikán istentiszteleteken, annak ellenére, hogy a 25 milliós brit anglikán közösség létszáma csaknem hatszorosan múlja felül a brit katolikusokét. (mti, ú)